A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Dr. Klug Nándor: Kari jelentések
94 Mindezeket figyelembe véve, véleményem szerint az első helyen említett dolgozatnak volna a pályadíj odaítélendő, mivel egyrészt bevezető része felette áll a másodiknak, másrészt mivel dogmatikai része kidomborított egészet képez. A második dolgozat szerzőjét szorgalomra és ítélőképességre valló értekezéséért dicséretben vélem részesítendőnek Budapest, 1899 április 27. Dr. Fayer László. Hozzájárulok: Dr. Pieler Gyula. A jog- és államtudományi kar 1898 99. tanévre a római jogból a következő jutalomtételt tűzte ki: Tétessék exegeticum tárgyává a Dig. XLVII. 2. de furtis titulusnak mindenik töredéke s foglaltassék tudományos rendszerbe a töredékek valamennyi elvi kijelentése. Jutalma a Senger Katalin-alapból 260 frt. Éne a pályakérdésre három pályamű érkezett, melyeknek megbirálásával a jog- és államtudományi kar a tisztelettel alól- irottakat bízta meg, a kik is bírálati jelentésűket a következőkben terjesztik be. I. Jelige: Semper in dubiis benigniora spectanda sunt. Mindössze 58 lapra terjedő mű, melynek igénytelen szerzője őszintén megírja, hogy „az eredeti forrás-munkákon kívül mást nem használt“. A forrás-munkák alatt pedig kizárólag a Corpus iuris szövegét érti. Másik forrásul, a Corpus iurisban idézett munkákat említi. És ezek alatt egyebet nem érthet, mint a fragmentumokat, a melyek a Digestákat alkotják. Mintha bizony az erdőt nem a fák alkotnák! „Érzem, írja a szerző, hogy pályamüvem éppen ezért nem nagy becsű“. Vigasztalását abban találja, hogy „megnyugvással mondhatom: egészen az enyém“. A római jog iránti érdeklődésről tanúskodó bevezetés (1—4. lap) után az első rész szól arról, hogy mi a furtum lényege, mik a kellékei, érinti annak „felosztását“. Igyekszik megkülönböztetni más delictumoktól.
