A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Dr. Klug Nándor: Kari jelentések

91 jelzéséül, a mit szerző a munka elején ki is jelent, hogy t. i. az élet küzdelme és megélhetési nehézségek miatt, melyek okából a kenyérről kellett gondoskodnia, dolgozatát be nem fejezhette s így a végleges kidolgozást, mely a bemutatott munkának körülbelül ötszörösét tenné, azutánra kellett halasz­tania. A bemutatott alakjában a munka a cselekvőképesség meghatározását tárgyazó, továbbá a causalitás s az érvényte­lenségnek a kérdéseit kitűző azonban kidolgozatlanul hagyó bevezetés után az anyagot a cselekvőképességre ható okok rovatai szerint csoportosítja s ekként főrészek gyanánt tárgyalja a kiskorúságot, az elmebetegséget, a tékozlást. A munkáról egészben véve véleményünk az, hogy az határozottan komoly s a dolgok mélyére hatni törekvő igyekezettel fog a thémájá- hoz; s úgy tartalmi mint irályi szempontból a szerzője hiva- tottságának kétségtelen csiráit árulja el, de azonban másfelől azt is, hogy a szerző a felhasználandó tételes anyagot s bíráló irányú tanításokat inkább még csak összehordta, semhogy fel­használta volna. A másik, t. i. a „Volenti non fit iniuria“ jeligéjű pálya­munka 221 oldalon foglalkozik a kifejtendő jogelvek kérdé­seivel, némi bevezetés után az anyagot főleg az ügyletképesség teljes hiánya, a korlátolt ügyletképesség, végül a vétségképes­ség és hiánya rovatai alatt csoportosítván. Fény oldala e mun­kának az, hogy a pályatétel egészét felölelő és a dogmatikai eredmények áttekintésére törekvő összefoglaló irányban van kidolgozva és különösen azon érzékkel, a mely úgy a feltá­randó anyagban, mint az érvelésben a lényegest a lényegte­lentől vagy kevésbbé lényegestől meg tudja különböztetni. E mellett úgy a belföldi, mint a német s a franczia jogirodalmat s ugyancsak hazai indicaturánka kellő figyelemben részesíti, mindezt azon látható igyekezettel, mely a kérdések tisztázását s nem elhomályosítását tekinti a jogi tudományosság fel­adatának. Egybehasonlítva a két pályamunkát, Ítéletünk az, hogy az előbb említett munka mintinkább csak a kezdetnek a kezdete, a szerzője által ráfordítandó hosszas és kitartó tovább- dolgozással alighanem kiválóbb munkává fonhatná ki ugyan magát a másiknál, de az előttünk levő alakj okban mérve össze

Next

/
Oldalképek
Tartalom