A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Dr. Klug Nándor: Kari jelentések
zervativizmusból való fentartását mutatják. Ilyen a gyermekek és szolgák megbüntetése szüleik, illetőleg uraik bűntetteiért, a mi a vérboszú maradványa. E munkában több a tévedés mint az előbbiben, de több benne az önállóságra való törekvés is. Főbb tételei helyesek. Mindkét dolgozat készültségről és komoly törekvésről tanúskodik és ezért véleményem, hogy a díj közöttük megosztandó. Budapest, 1899 május 1. Pikler Gyula. Dr. Csarada János. Bírálói jelentés. A budapesti m. kir. t.-egyetemnek az 1898/99-iki tanévre a statisztika köréből kiirt pályatételére: Adassék elő Schwartner statisztikájának méltatása, különös tekintettél a statisztika egykorú (és nem egykori, mint a pályamű tévesen mondja) állására úgy hazánkban mint a külföldön — csak egy pályamű érkezett, a melyet azonban a pályadíjra teljesen érdemesnek Ítélhetünk. A pályamű 151 quart-lapon tárgyalja a kérdést és habár első részének II. szakaszában nevezetesen a Schwartner előtti magyar statisztika méltatásában (14—30. 1.), továbbá a második rész I. szakaszában Schwartner statisztikája méltatásában (30—80. 1.) nem elég tárgyilagos, az elődök iránt igazságtalanul kemény és Schwartner iránt túl magasztaló, a mennyiben a tudomány fokozatos fejlődését nem veszi kellőleg tekintetbe, és különösen Schwartner méltatásánál munkája kiválóbb és mellékesebb részeit nem tudja egymástól kellőleg megkülönböztetni, és csak sok helyütt fölöslegesen terjengős is — másrészt a főkérdést: Schwartner helyzetét az egykorú európai, nevezetesen német tudományban (II. rész. 2. szakasz. 81—146.1.) elég szakavatottan és szerencsésen tárgyalja. Hasonlag jó benyomást tesz az olvasóra az I. rész 1. szakasza, melyben Schwartner életrajzát és egyéni jellemzését adja (1—14. 1.), valamint a III. rész (146—156. 1.), melyben habár igen röviden Schwartner mai jelentőségéről emlékszik meg.