A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

korlatok úgy mint Párisban, külön főnökök vezetésére legyenek bízva. Ez azonban alapjában eltévesztett rendszer, mert az egységes kiképeztetést lehetetlenné teszi, s a tanítás összes sikerét koczkára veti. Helyesen e kérdést csak Belgiumban láttam megoldva. A belga állami egyetemeken a megszabott tanpénz és személyes tandíj-rendszer vegyest van behozva. A megszabott tandíj az elméleti előadásokért jár, s az bizonyos százalékarányban, mely az órák száma szerint szá- míttatik ki, a tanárok között egészen megoszlik; ezen beosztás mellett a kevesebb hallgatóval bíró tanár óráiért ugyanazon javadalmat húzza, mint a népesebb órákat adó; ezen rendszer indoka az, hogy egyféle munka ugyanaz arányban legyen díjazva. Az állandó tandíj- pénz egészében a tanárok tulajdona, abból az állam mit sem von le, a miben eltérés van a mi viszonyunktól, a hol a befolyt tanpénzekből az államkincstár bizonyos százalékot vesz be, s azonkívül egy hybrid jellegű rezervált alap is kiveszi a maga részét, a mely már eddig is különféle vágyak tárgya volt, s mint Páris almája, nem volt alkalmas az egyetértést szilárdabb alapokra fektetni. — Belgiumban a gyakorlatokért és klinikumokért a hallgató külön díjakat fizet, s ezek egyedül az illető igazgatók tulajdonai. Ez az egyedüli mód, melytől az egyetemi gyakorlati oktatásban sikert lehet várni; minden egyéb rendszer az eddig erőmegfeszítéssel elért eredményeket koczkára teszi.

Orvoskari tanártestületünk többször utalt a mostani tandíj-rendszer mellett a gyakorlatoknál jövendőben bekövetkezhető ingadozásokra, s méltányossági okokból a gyakorlatoknak és klinikumoknak vezetéséért az államköltség keretébe külön beillesztendő bizonyos díjazást tartott olyannak, a mely alkalmas