A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza
88 ság egyedül a tudományos meggyőződés szabad nyil- vánulására vonatkozik, egyebekben a tanár az állásához kötött kötelességeknek eleget tenni tartozik, s ennek ellenőrzésére annál, a ki hivatását átérzi, nincs is szükség. A tanuló részéről a tanszabadság egyedül a tárgyak és tanárok szabad megválasztási jogára terjed ki és arra, hogy tanulmányainak sorrendjét maga állíthatja össze; lássa ő a káros következményeket, ha ezekben az utasítás ellenére oktalan beosztást követ. A megválasztás ideje úgyis szabályozva van az időnként tartandó vizsgák és szigorlatok által; ilyenekre senki sem jelentkezhetik, mielőtt ama vizsgákra megkívánt tárgyak hallgatását kimutatja. S ez nézetem szerint tökéletesen elégséges, sőt nálunk már most is több, mint a német egyetemeken, mert egyetemünkön igen sok az ú. n. kötelezett tantárgy, ott pedig igen kevés. A rövid időközökben bekövetkező vizsgázással bizonyos határon túlmenni nem kívánatos, ez a meggyőződésem. Az állam megkívánja azt, hogy a tanuló a gyakorlati életbe való kilépésnél szerzett ismereteit kimutassa, s az állam által e czélból megbízott közegek jól cselekszenek, ha a lehető legnagyobb mértéket alkalmazzák. Könnyű vizsgázás a kiképzés elselejtezésére vezet, ezt az illető kandidátusok, de még jobban a közönség, mely ilyeneknek kezére kerül, megérzi. Kurta időkben egymás után következő vizsgázás és kollóquiumok az illetőkben azon illúziót keltik, hogy az elvégzetteken már túlestek; a kisebb részletek nem indítják a tanulót az egész tárgy áttekintésének a megtartására; azonkívül elvonják a nem kötelezett tantárgyak hallgatásától, mert a holnap leteendőt tartja szem előtt, sőt az előadások látogatására és nyugodt 3
