A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem 119. évfordulója alkalmából 1899. évi május hó 13-án mondott Dr. Mihalkovics Géza

18

.

Ezek közül a greifswaldi, fréiburgi, tübingeni és baseli most is a régi székhelyén van; Trier és Mainz (érseki egyetemek) a múlt század végén beszűntek; a többi e század elején helyét változtatta, ú. m. az ingolstadti 1802-ben Landshutba,innen pedig 1826-ban Münchenbe lett áttelepítve; a wittenbergi 1817-ben a hallei egyetemmel egyesült, a frankfurti 1811 -ben a boroszlóival.

A XVIII. században Németországban még két új egyetemet alapítottak, ú. m. Halléban 1691-ben (mely azután a wittenbergivel egyesíttetett), s a brandenburgi választófejedelemség számára 1737-ben Göttingenben, a mely nemsokára a legelőkelőbbé, a mágnások egyetemévé nőtte ki magát; végül 1743-ban Erlangenben az ansbach-bayreuthi herczegség alapított egyetemet. Utoljára következtek a 19. században Berlin 1809-ben, Bonn 1818-ban, s München 1826-ban; a legfiatalabb a francziáktól átvett strass- burgi 1S7 2-ben.

A felsorolt esetekből láthatjuk, mily nagy volt az iparkodás Németországban már a középkor végétől a legújabb korig egyetemek alapítására. Hasonlót tapasztalunk Olaszországban, a hol a kisebb államok és városok is iparkodtak egyetemekkel bírni, s Fran- cziaország sem maradt el, melynek felsőbb intézetei, illetőleg karai a legrégibb párisin kívül Aix-Marseil- leben, Besan^onban, Bordeauxban, Caenben, Clennont- ban. Dij ónban, Grenobleben, Liliében, Lyonban. Mont- pellierben, Nancyban, Poitiersben, Rennesben és Toulouseban, s Montauban vannak. Ezek azonban a párisin kívül, — a melyben 6 kar van, ú. m. protestáns theologiai, jogi, orvosi, gyógyszerészeti, természettudományi (facultés des sciences), és bölcsészeti