A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Ponori Thewrewk Emil

SZÉKFOGLALÓ BESZÉDE.

93

értesültem — egy pozsonyi pap dissertatiójára czélzott.

Mikor a gyászos Bachkorszak véget ért, s a nemzet ujongva üdvözölte a jobb jövendő hajnalát, legjobbjaink azon voltak, hogy azokat az idegeneket, kik bennünket megkedveltek, köztünk mintegy meg- magyarosodtak és csakis javunkat mozdították elő, továbbra megtarthassuk.

így sikerült Sehend Guidót itt marasztalni, így törekedett az orvosi kar Czermak Jánost, így Toldy Ferencz Holder Konrádot magunknak továbbra is megnyerni

Schenzl Guidó csakugyan köztünk maradt s meteorológiai tudományunk megalapítását neki köszönjük. Mikor szerzetének parancsára át kellett vennie az admonti apátságot, csak fájós szívvel hagyta itten második hazáját. „Bei uns zu Haus£í, így szokott Magyarországról megemlékezni, s a ki az ő idejében az admonti könyvtárba lépett, ott láthatta a becses codexek és nyomtatványok asztalán azt a kis verses magyar könyvet, mely nyitva volt s azon a lapon ezt a czímet mutatta a szemlélőnek: „Imádság a hazáért“.

Czermak János, ki 1858-ban hivatott meg egyetemünk physiologiai tanszékére, mindössze csak két évig működött nálunk; de a mint irodalmi dolgozatainak sorrendjéből látom, éppen itt fedezte föl a gégetükröt, a gége, orrgarat és orrüregnek kis tükör segélyével történő megvizsgálását, a mivel örök hálára kötelezte le magának a szenvedő emberiséget. 0 is ügyekezett magyarul megtanulni; de az alkotmányos mozgalom s az egyetemi tanácsnak a magyar nyelv érdekében 0 Felségéhez intézett fölterjesztése mély