A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Az egyetem története. Beszéd melylyel Herczegh Mihály a Kir. Magyar Tudomány-egyetem prorectori méltóságáról lelépett 1899. évi október hó 1-én

igen tisztelt tagjainak, kiknek összhangzó működése, ügybuzgó támogatása és tapintatos eljárása a legnehezebb kérdéseket is megfelelő megoldásra és sikerre juttatta.

Nem mulaszthatom el továbbá megemlékezni az egyetemi központi hivatalok vezetőiről és köztük különösen Jalsovszky József helyettes tanácsjegyzőről és Mandák Dezső quaestorról sem, a kik, mint állandó szakközegek, a hosszú gyakorlat biztos tapasztalataival mindig lelkesen és készségesen állottak a recto- ratus rendelkezésére.

Elvégre pedig még az egyetemi ifjúság és különösen annak egyes szervezett testületéi: a hittudományi, jogi, orvosi és bölcsészeti karban azok, a melyekről ezúttal nem szabad megfeledkezni.

Ezen karok testületéinek vezetőit maga az ifjúság választja, a kik tehát már csak ez okból is tanácsadók, irányadók szoktak lenni a ifjúság zömére, túlnyomó többségére nézve.

Az egyetemi ifjúság ezen 'vezéreihez intézem most utolsó szavamat. Hallgassák meg figyelemmel és szívleljék meg azt.

Az egyetemi körök elnökei, tisztviselői, valamint az egyetemi ifjúság vezérei csak akkor felelnek meg igazán hivatásuknak, ha a nemzetiségi fajgyűlöletet és a vallásfelekezeti türelmetlenséget félretéve — az emberszeret, hazaszeret, tudományszeret és kötelességérzet útjain ők maguk első sorban haladnak előre követésre méltó jó példáikkal. Mert Magyar- ország nemzeti nagy czéljainak megvalósításában egyikét sem nélkülözheti azon erők és tényezőknek, melyek a társadalom különböző rétegeiben nemzetiségeiben és vallásfelekezeteiben rejlenek.

64 DR. HERCZEGH MIHÁLY