A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)

Az egyetem története. Beszéd melylyel Herczegh Mihály a Kir. Magyar Tudomány-egyetem prorectori méltóságáról lelépett 1899. évi október hó 1-én

52 DR. HERCZEGH MIHALT mány-egyetemünknek egy már hasonló alkalomból az 1850—60. években templomi helyéért folytatott küzdelmére: végül elérte, hogy az egyetem történeti joga elismertetett s annak figyelembevétele meg- igórtetett (1899. VI. 28 : 44.449. sz. MR). — Hasonló­képen élénken foglalkoztatta tudomány-egyetemünket az egyetemi administratio és a központi iroda újjászer­vezésének kérdése is, melynek kapcsán az egyetem Rector Magnificusa és a jog- és államtudományi kar Decánja külföldi tanulmányútat is tett. — Szőnyegre kerültek továbbá mint legfontosabbak az egyetemi könyvtár újabbi szervezésének kérdései, a Szabad Egyetem (University Extension) meghonosításának esz­méje és tudomány-egyetemünknek a párisi világkiállítá­son leendő részvételének ügj^e. Megállapította továbbá tudomány-egyetemünk az egyetemi épületek egységes házirendjét. Behatóan foglalkozott különösen az egye­temi szabályzatok revideálásának munkájával, melyet a dr. Herczegh Mihály prorector elnöklete alatt működő tanácsi bizottság be is fejezett. Azon általános érdekű rendéletek közül, melyek­kel a felsőbb hatóság tudomány-egyetemünk élete szabályozásához hozzájárul, mint legfontosabbak a következők említhetők : A vallás- és közoktatásügyi minister két rendelete. melylyel a külföldi tanulmányok alapján jelentkező hallgatók egyetemi tanulmányai ügyét szabályozza. (1898. IX. 26. : 65.318, és 1899. III. 27. : 17.916. MR). A vallás- és közoktatásügyi minister leirata, melylyel az Erzsébet-normanap elrendeléséről értesít (1898. X. 14. : 4.332) és rendelete, melylyel az éven- kint tartandó Erzsébet-gyászünnepély tárgyában uta­sítást ad (1898. X. 4. : 4.196. ein. MR).

Next

/
Oldalképek
Tartalom