A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Az egyetem története. Beszéd melylyel Herczegh Mihály a Kir. Magyar Tudomány-egyetem prorectori méltóságáról lelépett 1899. évi október hó 1-én
DE. HEECZEGH MIHÁLY Ezen bajokat és fogyatkozásokat azonban mi tanárok magunk ismerjük legjobban és mi magunk orvosolhatjuk legelső sorban azzal a sikerrel és felelőséggel, a melylyel a hazának, a királynak és a magas kormánynak tartozunk. Éppen azért mi magunk keressük, mert kötelezve is érezzük magunkat keresni a módokat arra nézve, hogy azok a hátrányok lehetőleg az egyetemi rendszer keretén belül elháríttassa- nak és megszűnjenek. Mert gyökeresen változtatni, a fegyelmi és tamd- mcínyi rendszeren minduntalan módosításokat tenni nem tanácsos. Az átalakítás csak akkor szükséges, ha a régi rendszer már éppenséggel nem felel meg sem a haladó kor igényeinek, sem az alapul szolgáló újabb intézményeknek, sem a tudományok általános fejlődésének. Máskülönben ne igen bontogassuk azt a hat ár falat, melyet az ősapák alkottak. A reformok terén a fokozatos fejlesztés vagy átalakítás csak úgy történhetik helyesen, öszhang- zatosan és czélravezető módon, ha az intézmények ősalapzatai épségben maradnak, ha a történeti szoros összefüggés s a jogfolytonosság örök törvényei megtartatnak és ha nemzetünk s hazánk saj átlagos, különös helyzete, viszonya és állapotai figyelmen kívül nem hagyatnak. Igaz, hogy a kormányos a tengeren sohasem nélkülözheti a delej tűt. Ez azonban egymaga még nem elegendő. Ismerni kell és tekintetbe venni a vidék partviszonyait, a zátonyokat és örvényeket, szóval a hydro- gráfiát, hogy a hajó veszély nélkül haladhasson. Ellenkező esetben az alkotandó törvények folyton ki lesznek téve az ingadozásnak, a háborgó hullámoknak.
