A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1898-1899 (Budapest, 1899)
Tudománykarok - Orvostudományi kar
mány-egyetemen a kórboncztan volt nyilvános rendes tanára, orvosi karának volt decánja és négy Ízben prodecánja, ugyanazon egyetem volt rectora és prorectora, a magyar tudományos Akadémia levelező tagja, a budapesti kir. orvosegylet, a kir. m. természettudományi társulat és az orsz. közegészségügyi egylet, a magyar orvosi könyvkiadó-társulat rendes, az erdélyi múzeumegylet volt választmányi tagja és orvostermészettudományi szakosztályának volt szakelnöke és elnöke. Az igazságügyi orvosi tanács, a közkórházi társulat tagja, Kolozsvár városa tiszteletbeli főorvosa. IX, Ullói-iít 24. sz. (Kineveztetett a kolozsvári orvossebészi tanintézethez nyilvános rendes tanárrá 1870-ben; a kolozsvári egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1872-ben; a budapesti egyetemhez nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) Pertik Ottó, orvosdoctor, a kórboncz- és kórszövettan nyilvános rendes tanára, a II. sz. kórboncztani és kórszövettani intézet igazgatója, az Erzsébet-vörös-keresztkórház és a Szent Rókus-közkórház bonczoló-íoorvosa, székes fővárosi törvényhatósági bizottság tagja, a magyar tudományos Akadémia megválasztott levelező tagja, a párisi „Société de medicine publique et d’bygiéné professionelle“ és a florenczi „Accademia Medico-Fisica Fiorentina“ levelező, a kir. m. természettudományi társulatnak választmányi tagja, a budapesti kir. orvosegylet tagja, volt titkára és üléselnöke, az orsz. közegészségügyi tanács rendkívüli tagja, az orsz. közegészségi egyesület rendkívüli választmányi tagja, a közkórházi társulat, a fővárosi kórházi és egészségügyi bizottság tagja és a fővárosi bakteoriologiai intézet volt igazgatója, a Magyar Orvosi Archivum társ-szerkesztője. Gróf Kárólyi-utcza lfí. sz. (Nyilvános rendkívüli tanárrá neveztetett 1890-ben; nyilvános rendes tanárrá 1895-ben.) Dollinger Gyula, orvos-sebészdoctor, a gyakorlati sebészet nyilv. rendes tanára, az I-ső sz. sebészeti kóroda és mütőintézet igazgatója, az országos közegészségügyi tanács tagja, a budapesti kir. orvosegyesület alapító és választmányi, a magyar könyvkiadó- és a magyar természettudományi társulat alapító tagja. (A rendkívüli tanári czím és jelleg adományoztatok 1891-ben, rendes tanárrá kineveztetett 1898 ban.) VII., Kerepesi-út 52. sz. Nyilvános rendkívüli tanárok. Bakody Tivadar, orvosdoctor és szülészmester, a III. osztályú vaskorona-rend lovagja, a hasonszenvi különös kór- és gyógjkan
