A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1897-1898 (Budapest, 1898)

Beszéd, melylyel a Budapesti Kir. Tudomány-Egyetem rektori székét elfoglalta Herczegh Mihály

38 DR. HERCZEGH MIHÁLY mekre, melyek igen jótékonyan hatottak hazánk egy­kori művelődési állapotaira. Nálunk ez idő szerint csak két egyetem van. De szükség van már egy harma­dikra is, Szegeden vagy Kassán felállítva. Angolországb m a társadalom tartja fenn az egyetemeket alapítvá­nyokból, Ausztriában az állam, nálunk pedig a társa­dalom és az állam. II. Az egyetemek élén a rectori méltósággal egybe­kapcsolt magasabb állásnak tulajdonítható azon elő­kelőség, az a külső fény, mely főleg a külföldön az egyetemek rectorait díszesíti; a biborpalást, az arany- szövetű epomis, mely II. József koráig a rectorok vállait födte, az arany nyakláncz, az ezüst kormány- pálcza, ezen kimagasló jelvénye a főúri hatalomnak és méltóságnak és az ú. n. magnificus czhn, melyet hazánkban Róbert Károly király az ország zászlósainak kiváltságképen adományozott, a külföldi államokban pedig a XVI. századtól kezdve csak a herczegeket illette meg. A budapesti tudomány-egyetem rectorának fel­díszítésére a nagyobb csillagos arany nyaklánczot, a decánok számára pedig a kisebbeket I. Ferenez császár és király 1819-ben adományozta. A rectori nagy kor- mánypálczát Pázmány Péter bibornok-primás készíttette Bécsben, 1635-ben. Ugyanekkor készült a hittani és bölcsészeti kar decánjainak két kisebb jogara. Ellenben a jogkari decán kis jogara 1667-ből való, a mikor Lósy Imre és Lippay György prímások hagyatékából a jogi kar felállíttatott. Az orvosi kar decánját Mária Terézia látta el a kisebb ezüstös jogarral 1770-ben, midőn az orvosi kart felállította. Ugyancsak Mária Terézia volt az, ki budai vár­palotájába fogadá a magyar tudomány-egyetemet)

Next

/
Oldalképek
Tartalom