A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1894-1895 (Budapest, 1895)

Fodor József: A tudományok, az egyetemek és a közjólét. Beszéd melyet a Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem ujjáalakításának 115. évfordulója alkalmából 1895. évi május hó 13-án mondott Fodor József

1)

tanúsítja, hogy keresi ugyan, de nem ismeri még és azért nem is tagadhatja a véghetetlent, a megfogha- tatlant. A szivével azonban ő is érzi, a leikével ő is sejti azt. És ez érzése, sejtése korántsem kell, hogy ellentétben álljon a theologia, a philosophia, a meta- physika alapgondolataival és tételeivel, s hogy ezeket absolute megtagadja; — s a ki mégis tagadja, tudományos basis nélkül tagadja.

Ez a búvárkodás, a reális tudományok kora.

omá- hasz- ga a létre ve.

A tudományok sohasem voltak oly fontosak az emberiségre, a társadalomra s annak jólétére nézve, mint mai napság, és ez a befolyásuk a közjólétre folyton gyarapodik, a mint szaporodik a földön az emberi nem, a mint növekednek az emberben — a kultúrával párosán — az igények, s a mint e szaporodó népet s igényeket egyre nehezebb a puszta természetnek kielégítenie.

A társadalom és állam még csak a legközelebb múlt századokban is beérte a theologiával és egy kevés mindennapos empyriával, — legfölebb még egy kevés jogtudomány nyal. És teste és lelke ki volt elégítve. A többi tudomány volt avagy nem volt, — és tudjuk, hogy alig-alig volt — nem érdekelte az államéletet. A philosophus bátran szőhette maga körül metaphysikai ábrándjainak kezdetet és véget nem találó hálóját; a tapogatódzó természetbúvár nem volt más, mint legfölebb versenytársa a boszorkánynak, a bűbájosnak; az empyriából élő orvos együtt vándorolt vásárról- vásárra a vele egyenlő rangú kuruzslókkal; a technikust egy-egy művész avagy ezer-mester helyettesítette. A társadalom pedig akkoron hatalmasokból állott, a