A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1893-1894 (Budapest, 1894)

Dr. Láng Lajos: Kari jelentések

45 Hasztalan keressük a munkálatban a pályakérdésben jel­zett és követelt rendszeres keretet is. Pedig a Hármaskönyv megjelenése után közel 400 év múlva talán mégis meg lehetne kivánni, bogy az, a ki jogi értekezést ír és abban különösen Yerbőczyvel foglalkozik, bogy annak legalább legyen valami rendszere, a melybe dolgozatát beleilleszsze, legalább legyen annvi rendszere, mint Yerböczynek, a ki munkáját könnyebb áttekintés és biztosabb tájékoztatás végett élőbeszédre, czí- mekre és szakaszokra osztotta föl, avagy bogy munkálatát is legalább egy rövidke kis tartalomjegyzékkel lássa. A mi pedig a dolog érdemét illeti, pályázónak feladata lett volna megvilágosítani Yerbőc-zy könyvének azon neveze­tesebb pontjait, melyek bazai jogunkban akár közvetlenül, akár közvetve még hatályban vannak. Igen hálás feladat az összehasonlításra. Ezt úgy kellett volna megoldani, hogy pályázó a tőle kivánt, de nem teljesített rendszeres keretben előadta volna a Hármaskönyv azon nevezetesebb intézményeit, melyek a magánjogra vonatkoznak, ezután a vonatkozó ország­bírói értekezlettel, újabb törvényekkel, szokásjoggal, felsőbb rendeletekkel, főleg pedig kúriai döntvényekkel igazolta, kimu­tatta volna, hogy azon intézmények mennyiben változtak és mennyiben állanak fenn. Ismertetni kellett volna ezen intéz­ményeket Yerbőczy korában ennek munkájából és ismertetni kellett volna ezeket az idők fejleményeihez képest eszközlött módosítások után a mostani jelenlegi alakjában. S e tekintet­ben pályázónak nagy szolgálatot tettek volna úgy a régiebb, mint az újabb kori azon írók is, kik a magánjog rendszeres előadásával foglalkoznak, — a mely hazai irodalmi munkák előtte mintha nem is léteznének. Egy, de mindezek a fejtegetésekből általán véve hiányoz­nak. azokban ilyenek már a munka rendkívüli rövidségénél fogva sem foglaltathatnak, mindenütt a felszínen mozognak, a dolog fenekére sehol sem jutnak, behatóbb ismeretet, ala­posabb körültekintést sehol el nem árulnak, — sőt ellenkező­leg mintegy látszatát tüntetik fel azon merész szándoknak, mintha bármily felületes és selejtes munkával is szerencsét lehetne próbálni és mintha komoly, alapos és behatóbb dől-

Next

/
Oldalképek
Tartalom