A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1859-1893

Az "Egyetemek Kórházegyleté"-nek alapszabályai (1893)

3

az illető kari magán- stb. tanárok közt az előadási órák és a hallgatók számának arányában megállapíttatván, részökre félévenként kiutalványoztatnak.

Azon magántanárok, a kik olyan elméleti tárgyakat adnak elő, a melyeknek előadásánál a tái’gy természeténél fogva tandíjra nem számíthatnak, ha különben a tudománymüvelés és tanítás terén kifejtett jeles tevékenységüknél fogva a tanári pályán megtartásuk kívánatos, úgy mint eddig a költségvetésbe e czélra felvett javadalomból fognak jutalmaztatni.

9. A gyakorlatokért külön díj nem fizettetik.

10. A tandíjak elengedését az 5 évi átlagból megállapított összeg erejéig az illető karok eszközölhetik. A mondott összegen túl azonban tandíj-elengedést csak a ministerium engedélyezhet.

(Az öt évi átlagszámítás alapján évenként 13,000 frt engedhető el a karok által.)

11. A tandíjakból egy féléven át befolyt összegnek a fentebb kijelölt alapelvek szerint leendő felosztására nézve az egyetemi tanács félévenként előirányzatot készít és azt a ministeriumhoz átvizsgálás és jóváhagyás végett felterjeszti, minek megtörténtével az illetők részére a megfelelő összegek folyósí itatnak.

12. A rendkívüli hallgatók (ide nem számítva a rendes gyógyszerészhallgatókat), ha csak egy tárgyra iratkoznak be és azon tárgy heti óraszáma az illető karon kötelezett heti óraszám felét felül nem haladja, félévenként 10 frtot, ha pedig felülhaladja, félévenként lő frtot fizetnek.

Ugyanennyit fizetnek azon rendkívüli hallgatók is, kik több tárgyat hallgatnak ugyan, de a hallgatott órák száma az illető karon kötelezett heti óraszám felét túl nem haladja. Azon rendkívüli hallgatók, kik az illető karon kötelezett heti óraszám felénél többet hallgatnak, az egész tandíjat, t. i. félévenként 30 frtot tartoznak fizetni.