A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem szabályzatai 1859-1893

Az "Egyetemek Kórházegyleté"-nek alapszabályai (1893)

8 tagok azok lesznek a kijelölt számig, kik a legtöbb sza­vazatot nyertek. Azontúl szinte a pótlandó mennyiségig fakültásonkint póttagok lesznek azok, kik a legkevesebb szavazattal rendes taggá választott után legtöbb szava­zatot kapnak. Szavazategyenlőség esetén úgy a rendes és póttagság, valamint a póttagsági sorrendre nézve a sors dönt. 29. §. Minden évben minden csoport kebelén belül a tagok fele újra választatik és a póttagok száma ki­egészíttetik. A választás 2 évre érvényes, a póttagoké mindaddig, mig be nem hivatnak. 30. §. Az alakulás utáni első év végén a tagok fele kisorsoltatik. Minden volt bizottsági tag újra választható. 31. §. A póttag tekintet nélkül saját választási idejére annak megbizási állapotát foglalja el, kinek helyére behivatott. 32. §. Azon közgyűlés, illetve a közgyűlés azon része, melyen a bizottsági tagok választatnak, egyete- menkint külön tartatik az illető egyetem hallgatói közül való alelnök vezetése alatt. 33. §. A választó közgyűlést az elnök és az illető alelnök hivja össze, egyéb közgyűlést csak az elnök és az is vezeti. 34. §. A számvizsgáló bizottság szintén a választó közgyűlésen választatik a következő egy évre és áll 3 rendes és 2 póttagból a tudomány-egyetem, valamint 3 rendes és 2 póttagból a műegyetem részéről. 35. §. Rendkívüli közgyűlést összehívhat az elnök saját akaratából, a bizottság határozatára vagy a szám- vizsgáló bizottság elnökének írásbeli felszólítására, továbbá a rendes tagok tho-ed részének írásban benyújtott kérel­mére. A kérvényben a gyűlés tárgya is megjelölendő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom