A Budapesti Királyi Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1889-1890 (Budapest, 1890)
A jogtanitás multja és fejlődése egyetemünkön. Beszéd melyet a Budapesti Királyi Tudomány-Egyetem ujjáalakitásának 110. évfordulója alkalmából 1890. évi május hó 13-án mondott Hajnik Imre
15 Nem sokkal jobb sorsban részesült a hazai jog tanítása. Huszty munkája, mely a múlt század második felében annak könyvéül szolgált, idővel elavulván, a magyar jog más alkalmas kézikönyve pedig nem készülvén, Kelemen Imre, ki 1793-tól 1817-ig volt e szaknak egyetemünkön nagynevű képviselője, azt saját kéziratai alapján tárgyalta. Felsőbb felhívásra készült magyar magánjogi munkája azonban, noha annak kinyomatását némi elrendelt módosítások eszközlése után megengedték,1) és az akkori jogászközönség azt nagy elismeréssel fogadta, az engedélyezést nem nyerhette el. Helyette a hazai jog tanítása Marko vies Jánosnak, a jogi kar későbbi igazgatójának, Epitome institutionum juris hungarici privati és az ezt kiegészítő Adumbratio historica czímü Kelemen munkája alapján készült dolgozataival volt kénytelen beérni,2) még akkor is, midőn Kelemen egyik tanszéki utóda, Frank Ignácz, 1829-ben sokkal jelesebb munkával gazdagította jogirodalmunkat, melyet azonban előadásainál csak segédkönyvül használhatott. Csak 1845-ben érhette el a magyar jogtudomány ezen leg- ünnepeltebb mivelője, hogy korszakalkotó munkáját jogtanításának alapjául vehette. A magyar magánjog, melyhez idővel a tiszti Írásmód tanítását is csatolták, sokáig egyedül képviselte jogtanításunkban a hazai elemet, miért később is a jus patrium neve alatt kiválóan azt értették. Mert hisz a büntetőjogot, melyet elébb Meisternek, később ') Lásd erre nézve az 1811 -ki 232,1813-ki 175. és 271. és 1817-ki 212. egyetemi levéltári számokat. ) Ezeket tankönyvekül eloirtak 1820. 18.392. sz. a. és 1827. 8737. sz. a. rendeletekkel.
