A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem Almanachja 1887-1888 (Budapest, 1888)
Tudománykarok - Bölcsészettudományi kar
France“ tiszteleti tagja Parisban; a „Société des sciences naturelles“ levelező tagja Cherbourgban; Olaszországban az „Accademia Valdar- nese del Poggio“, — Angolhonban a „ British Association for advancement of sciences“, — valamint a londoni geológiai társulat, — Philadelphiában az „Academy of natural sciences“ külföldi tagja, a bölcsészeti kar volt dékánja, s az egyetem volt rectora. Sséchenyi-utcsa 1. ss. (Ny. r. tanárrá neveztetett 1862-ben.) Kerékgyártó Árpái* Alajos, sz. mm. és bölcsészettudor, Magyar- ország történelmének ny. r. és az egyetemes történelem jogosított tanára, sz. kir. Pest város volt törvényszéki főjegyzője, közigazgatási és törvényszéki tanácsosa, h. al- és főpolgár mestere, a m. tud. Akadémia és az erdélyi muzeumegylet levelező tagja, hites köz- és, váltótörvényszéki ügyvéd, a gymnasiumi tanárvizsgáló bizottságnak vizsgáló tagja; a bölcsészeti kar volt dékánja. S&rMs-utcsa <1. sz. (Helyettes tanár lett 1804. szept. 20. Nv. r. tanárrá neveztetett 1866. szept. 24.) Hatala Péter, hittudor, a sémi nyelvek ny. r. tanára; az egyetem volt rectora; (Ny. r. tanárrá neveztetett 1806.) Horvát Árpád, bölcsészet- és jogtudor, az oklevél és czímertan ny. r. tanára; az egyetemi könyvtár volt igazgatója; a m. tud. Akadémia lev. s a magy. történ, társulat választmányi tagja; hites ügyvéd. fCépiró-utcsa 7. sz. (Helyettes tanár lett 1840. évi május 1-én; ny. r. tanárrá neveztetett 1848.) Lubrich Ágost, a fensőbb neveléstan ny. r. tanára, Alföldi-utóm 2. sz. (Ny. r. tanárrá neveztetett 1870.) Hunfalvy János (1. Egyetemi Tanács). Vám bér Y Ármin, bölcsészettudor, a keleti nyelvek és irodalmak ny. r. tanára; a m. tud. Akadémia rendes, a németországi s londoni keleti társaságok lev., a berlini, Majna melletti frankfurti, amster- dami, drezdai s londoni, párizsi, római, baseli, bécsi földismei társulatok és a párisi Société Philologique tisztb., és a „British Association for Advancement of Sciences,“ és a bécsi Orientalisches Museum lev. tagja; a londoni Anthropological Society magyarországi titkára; a török Medsidie-rendjel commandeure; az olasz Móricz és Lázár, a mexikói Notre-Dame da Quadelupe, a persa Sir ü Khursid rendjelek tiszti jelvényeinek, nemkülönben ő cs. és kir. Felsége, a tudomány- és müvészetérti nagy aranyérem birtokosa és az (Jász koronarendnek lovagkeresztese. Ferencs Jós séf-rakpart ss. (Tanitó 1865., Kendki v, 1868. Ny. r. tanárrá neveztetett 1870.)