A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1884-1885 (Budapest, 1885)
Történeti visszapillantás
TÖRTÉNETI VISSZAPILLANTÁS. A k. m. tudomány-egyetemet eredetileg Pázmány Péter bíbornok- primás 1635. május 12-ikén, u. m. a Hittud. és Bölesészettud. karral, Nagy-Szombatban alapította, és a Jézus-társaságra bízta. Alapítványlevelét II. Ferdinánd római császár és magyar király 1635. október 18. kelt arany pecsétes kiváltságlevelével megerősítette, és a nagyszombati főiskolát a római szent birodalom és más egyetemek szokásos jogai s szabadalmaival császári és királyi hatalmánál fogva felruházta. Ünnepélyes megnyitása az alapító bíbornok által azon évi november 13-án Dobronoky György nagyságos rector alatt történt. A Hittud. és Bölesészettud. karhoz 1667. a Jogtudományi járult, mely Losy Imre és Lippai György prímásoknak e ezélú hagyományaiból, végrendeleti végrehajtóiknak január 2-án kelt oklevele által, négy tanszékkel alapíttatott, és azon hó 16-án ünnepélyesen megnyittatott. A három karból állott egyetemet felséges Mária Terézia királyi oltalma és igazgatása alá vette, kir. kegyúri jogánál fogva az 17 48. évi 12. t. ez. értelmében 1769. julius 17-én a földvári apátság jószágaival megadományozta, a fennállott karokhoz az Orvosit kapcsolta, a tanszékek, tantárgyak számát öregbítette, és egyetemünknek új tan terv szerinti átalakítását 1769. deczember 14-én elrendelte. Az új intézkedések 1770. október 29-én kiadatott szabályzat nyomán, az 1770—71. tanév kezdetén léptek életbe, a midőn az Orvosi kar is megkezdette tanításait. A Jézus-társas ágnak 1793-ban történt feloszlatása után, melynek tagjai a Hittudományi és Bölcsészeti tanszékeket látták el, felséges Mária Terézia 1774. augusztus 19-én kelt elhatározásával azon rend nagyszombati társodájának minden ingatlan és ingó javait, névszerint a turóczi prépostság uradalmait és a bozóki prépostság jószágainak 1*
