A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1883-1884 (Budapest, 1884)

Lengyel Béla: Kari jelentések

PÁLYÁZATI JELENTÉS.

105

kitűzött kérdés által feltételezett egységessége és befejezettsége rovására, a nagy angol rendszeralkotó elméletének csak egyik (igaz nagyobb és fontosb) részét tárgyalta, s azt a részt, a mely a pénz-, hitel- és bank-theoriát, az adók és az államadósságügyre vonatkozó tanokat foglalja magában, mellőzé, elismerem talán időhiánynál fogva mellőzni kényszerült. így továbbá azt, hogy Ricardo befolyását a tudomány fejlődésére elemezvén, a német szakirodalomra kevés, a francziára pedig semmi figyelemmel sincs; s azon rendkívül tanulságos s nagyérdekü szellemi küzdelmet, mely Német- ügy mint Francziaországban Ricardo tanai mellett és ellen már egy félszázadnál hosszabb idő óta foly, s amely küzdelmekben első rangú szaktekintélyek, amott J. B. Say, Sismondi, M. Chevalier, Passy, Cherbuliez, Leroy-Beaulieu ; emitt Hufe- land, Rau, Hermann, Bernhardi, Thünen, Roscher, Held, Mangoldt, Wagner, s mások szerepelnek, összefoglalóan s általánosabb szempontok szerint (ami igen kívánatos lett volna) nem tárgyalja; és ezzel egy oly szakasznak vagy fejezetnek sem jutott hely a dolgozatban, amelyben századunk ez egyik legkiválóbb állam- és társadalom-bölcselőjének oly sokszor emlegetett s egyfelől magasztalt, másfelől kárhoztatott élet és világnézete, socialis és politikai vezéreszméi; magasb közgazdaság-politikai tendencziái tüzetesben méltattattak volna.

Nem akar alulírott annak bírálatába ereszkedni, hogy szükséges volt e a munkában a tudomány módszerére vonatkozólag oly terjedelmes fejtegetésekbe ereszkedni és oly kérdéseket is odavonni, amelyek Ricardo theoriájával semmi közvetlen összefüggésben sincsenek; sem annak, hogy nem lehetett-e volna a f öldjáradékról szóló fejezetben azon igen érdekes vitákat ecsetelni, amelyek ép a rente-kérdés alapján, s éppen Angliában, az utóbbi két évtized folyamában, az irodalomban ki is fejlődtek, s bizonyos kapcsolatban is állanak a napjainkban terjedezni kezdő agrar-socialismus tanaival épen úgy, mint Ricardo munkabér felőli tanai egy két évtizeddel ezelőtt, helytelenül magyarázva, az industrialis socialismus agitátorai által használtattak fel jelszavakul! ? s izgatási czélokra.