A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem almanachja 1883-1884 (Budapest, 1884)

A Budapesti Kir. Magyar Tudomány-Egyetem újjá-alakíttatása 104. évének 1884. május 13-án tartott ünnepe

azokon oly változásokat, hogy a modern tudományfejlesztést ott lehetett volna fejleszteni, nem tett, minél fogva itt is úgy mint Francziaországban keletkeztek intézetek külön a tudo­mány növelésére. MOZGALMAK AZ EGYETEMI RENDSZER ÜGYÉBEN. 29 a) Tudománymívelési intézetek Angliában. Ilyeket Angliában oly számmal, oly tökéletes berende­zéssel, meg oly sok ágára az ismereteknek kiterjesztve, mint Párisban, korán sem találunk, van azonban egynéhány, mely a tudomány haladásának szolgálatában világra szóló érdemeket vívott ki magának. A «Royal Institution» Londonban ezek között első he­lyen áll. Ez egy magán vállalat, a mennyiben a «Royal Society Fellows»-i meg a múlt század végén vettek egy tágas házat az Albemarle Streetben azon czélból, hogy abban jól felszerelt laboratóriumot állítsanak fel, és egy-két ki­váló tudósnak megfelelő anyagi ellátás mellett alkalmat szolgáltassanak a tudományt előbbre vinni és az eredmé­nyeket terjeszteni. Alapítása után 17 évvel egyik tagja már úgy nyilatkozott, hogy a chemia történetében mindenkor egyik legnevezetesebb epocha lesz a «Royal Institution »-ban felállított laboratórium, a mennyiben 1801-ben jött oda Davy (későbben Sir Humphry) és ott az alkali fémek, a chlor, a bányászok számára a biztossági lámpa (1815) felfedezése és egyebek az intézet hírnevét a Royal Society «Transactions» hasábjai közvetítésével a világgal megismertette. Ugyanitt kezdett működni 1802-ben Dr. Thomas Aoung, ki nagy hírre tett szert optikai tanulmányai által. Sir Humphry Davy aján­latára Faraday lett alkalmazva mint assistens 1813-ban. 1825-ben a laboratórium igazgatója és két évvel későbben állandó előadó (permanent lecturer) lett.

Next

/
Oldalképek
Tartalom