Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Ötödik Osztály. Idegtan - Második szakasz. A) Az állatéleti idegrendszer központi részéről - Második fejezet. Az agyról különösen

neve. — Mellső homorú felével kifelé forduló szarván láthatók zaj a csikóit test v. mellső agy- d ú c (corp. striatum s. gangl. cervicale ant.) körte- képü szabad fölszinével elő s befelé, csúcsos végével pedig hátra s kifelé néz. b) A láttelep (thalamus opticus) a csíkolt test mögött, velöfehér szinü beljében három szürke magot rejt. Közte és a csíkolt test közt látható c) a félkörös galand v. szarucsík (taenia semicircul.), kiálló része gerincnek (acies), alsó mellső végén széttérő rostköteg pedig ecsetnek (penicillus) mondatik, mely a csikolttest alsó végéhez megy.

A hátsó befelé forduló s z a r v b a n : a) A k i s pödörlólábv. madársarkantyú (calcar avis s. pes hippocampi minor),ez a hátsó szarv bélfala mellett görbe emelkedést képez, háts kifelé több dagályt mutat. b). Meckelféle oldalemelkedések (eminentiae collat. Meckelii) háromszögű dagállyal kezdődnek a hátsó szarv alsó fala mellett.

Az alsó szarvban, mely egész az agy alapjáig görbéd, lelhető : a) a nagy pödörlóláb v. A m- monszarva (pes hippocampi máj. s. cornu Ammonit) hosszában le-, ki- s mellfelé hajlik és 3—4 púpcsákba — karmok (digitationes)—végződik. Homorú föl- szinén fut le b) a s a 11 a n g (fimbria), mely mint vékony velölemez a horogba megy át. c) A sallang alatt a T a- riniféle fogas pólya (fascia dentata Tarini), 12—18 befelé irányzott fogakkal.

Az agygerenda harántcsikai által képződött gyom- rocsfedél,Vieussenféle féltojás dad középpont n a k (centrum semiovale Vieussenii) is neveztetik. A láttelep és az eresztékek (mellső s hátsój közt az agybolt alatt találjuk a páratlan v. harmadik

Az állatéleti idegrendszer központi részéről. 181