Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)

Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Negyedik fejezet. A has izmai

78

Második szakasz.

b) Az ágyékrész (pars lumbalis) a gerincek testeitől három pár szárral ered, úgy, hogy a gerincoszlop mindenik oldalán 3 szár helyeztetik. A kétoldali külső szárak legrövidebbek, mivel az 1-sö ágyékgerinc testétől erednek; ezek mellett befelé a kétoldali középső szárak, melyek származásukat a 2-ik ágyékgerinc testétől veszik. Az eddig leirt két pár szár együtt felhágván, az inas középpontba vész el. A 1 e g- belsőbb két szár egymással egyesülve, a 3-ik és 4-ik ágyékgerinc testétől ered, fölhágván az 1-ső ágyékgerinc előtt egymástól elválnak és fentebb egyesülve keresztődzenek. Ezen elválás által egy nyílás marad, melyen keresztül afüggér- és mellvezeték (arteria aorta et ductus thoracicus) megy, miért is füg- géri t á t n a k (hiatus aorticus) neveztetik. Kereszt- ődzésük után széttérnek, de csak hamar ismét összejönnek s másodszor is keresztődznek, miáltal az előbbi tát fölött egy második — a bárzsinglik (for. oesophageum) — ered, melyen keresztül a bárzsing s az aztat kisérő bolygidegek futnak. E nyíláson túl a két szár az inas középponthoz megy s vele összeolvad. Az említett nyílásokon kívül több kissebbek is találtatnak, kevesbbé nevezetes edények s idegek átbocsájtásra, de ezek különös elnevezésekkel nem bírnak.

c) Az inas rész v. középpont (pars s. centrum, tendineum) mint már neve mutatja, a rekeszizom közepét foglalja el, fényes inas rostokból állván. Ennek jobb felén közvetlenül a gerincoszlop előtt egy négy* szögű nyílás találtatik, melyen átmegy a fölhágó üres visszér (vena cava ascendens), s ezért v i s s z e r e s- v. négyszögű liknak (for. venosum s. quadri! ate- rum) neveztetik.

A rekeszizom működése kétféle: 1-ször ese-