Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Negyedik fejezet. A has izmai
74 Második szakasz. és pedig az egyik oldali 10-ik bordaporctól az ellenoldalihoz, hasonlót a két mellső fölső csíptövís között, akkor ezen vonalok által a mellső táj ismét három tájra osztatik, melyek közül a fölső fölhas táj (reg. epigastrica), a középső középhastáj (reg. meso- gastrica), az alsó alhastáj (reg. hypogastrica)} nevet visel. Ez utolsó táj határát alá- s oldalfelé a 1 á g y é k- r e d ő (plica inguinis) határozza, mely fölhúzott combnál legjobban látható. A fölhastáj a kardnyujtvány táján kevéssé behorpadt s ezen horpadás a szív- vagy inkább gyomorgödör (scrobiculus cordis). A középhastáj közepén a köldök (umbilicus), mely az anya és gyermek közti közlekedő edények eleste után fönnmaradt redős heg. A has felületes pólyája (fascia superficialis) az alhastájon két elvált lemezt mutat, melyek közül a fölületes zsírsejtekkel töltődik a fancsontok egyesülése fölött, sa fandonabot^mom venerisj képzi; a mély lemez a mell- és comb fölületes pólyájával nő össze. A fölületes pólya külső fölszinét egy izomréteg, a belsőt aharánt pólya (fascia transversa') és ezt ismét befelé az igen gyöngéd hash ártja (peritonaeum) vonja be. A hasizmok. Az egyenes hasizom (m. rectus abdominis) húsosán ered az 5-ik egész 7-ik bordaporc- s a kardnyujtvány külső szélétől, a fanízületig lehágván, két innal annak fölső szélén és mellfölszinén végződik. Ezen izom 3 egész 5 ínasbei rátok (inscriptiones tendineae) által harántul átszövetik és egész hosszában egy ínashüvelybe boríttatik, melyről később szólandunk. A külső ferde hasizom (m. obliquus abdominis ext.) ered a 8 alsó borda mellső részének külfölszinétöl. Hátsó s oldalsó rostjai majdnem függőlegesen a csiptaraj külajkához mellfelé egész a