Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Második fejezet. A nyak izmai
68 Második szakasz. «) A szakcsont fölötti izmok. A karcszak i z o m (m. stylo-hyoideus), mely a karcnyujtvány közepétől ered, és a szakcsont kis szarvához tapad; a szak csontot emeli. Az áll-szakizom (m. mylohyoideus) háromszög alakú s ered az állkapocs állszak- v. belső ferde vonalától és végződik a szakcsont testén; a szakcsontot és szájür fenekét emeli. Az állcsúcs- sz a kizom (m. genoi-hyoideus), ered az előbbi izom alatt, a belső álltövistől és tapad a szakcsont alapjához, melyet felemel. Az állcsúcs-nyelvizom (m. genio-glossus) fekszik a két előbbi izom alatt, a szájür fenekét képezvén. Ered háromszögű ínnal a belső álltövistől, hátfelé menve, rostjai sngárképen szétterjednek a nyelv alsó fölszinébe vesznek el. A nyelvet az állcsucshoz közelíti, miáltal a nyelv a szájürből kitola- tik. A szak-nyelv- v. nyelv-lenyomóizom (m. hyoglossus s. depressor ling.)a, szakcsont teste fölső szélétől és a nagy s kis szarvaktól eredve, tapad a nyelv oldalszéléhez, melyet lenyomni képes. A karc-ny elvizom (m. stylo-glossus) a karcnyujtvány csúcsától ered és a nyelv oldalában végződik, melyet hátra s oldalt vonhat. (á)Aszakcsont alatti izmok. A lapoc- szakizom (in. omo-hyoideus) ered a lapoc felső szélétől s tapad a szakcsont alapjának alsó széléhez. A szegyszakizom (m. sterno-hyoideus) majdnem hüvelyknyi széles és igen lapos. Ered a szegycsont markolata hátsó fölszinétől és tapad a szakcsont testéhez. Ez és az előbbi izom a szakcsontot levonják. A szegy- paizsizom (m. sterno-thyreoideus) a szegymarkolat hátsó fölszinétől eredve, végződik a paizsporc oldallapján. A paizsporcot levonja. A paizs-szakizom (m. thyreo-hyoideus) ott ered, hol az előbbi végződött
