Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Negyedik fejezet. Az alsó végtagok csontjai
Második szakasz. két (spin. ant. sup. et inf.) képezi, honnan e szél a fan- csontba megy át. Hátsó szélén a mellsőhöz hasonlóan a hátsófelső s alsó tövis (spin. post. sup. et inf), honnan e szél a nagyobb ülvágányba (inc. ischiadica máj.), melynek nagyrészét teszi, megy át. ó)Azülcsonf (os ischii) test, fel- s 1 e h á g ó ágra osztatik: 1. A test háromszögű és az izvápa alsó körületét képzi. Hátsó széle a nagyobb ülvágányt kiegészitvén alább a hegyes [ülcsonttövist (spin. os ischii) képezi. 2. Alehágóág (ramus desf.) lefelé menvén az ülgümövel (tuh. isch.) végződik; e közt és az ültö- vis közt van a kissebb tilvágány (inc. isch min). 3. A felhágó á g (mm. ascend.) az ülgümötöl fel- s mellfelé hágván, külső éles, belső tompa széllel s két lappal bír. ej A fan- v. fésücsont (os pubis s. pectinis) a névtelencsontok mellső részét teszi és felosztatik v i z- irányos- és lehágó ágra. 1. Avizirányos ág (ram. horizontalis) a csip- csont mellső alsó tövise alatt kezdődik, mell- s befelé fut. Ott, hol a csipcsont ízvápairésszel egyesül, a csip- f a n g ü m ő (tub. ileo-publicum) találtatik. A vizirányos ág egy háromoldalú hasangot képez, melynek felső széle. legélesebb és fantaraj-v. fésűnek (erist. s. pecten os. pubis) neveztetik, mely mellfelé menve a fantövissel (spin. os. pub.) végződik. 2. Alehágóág (ram. desc.) közvetlenül a fantövis alatt ered, alá s hátfelé menve az ülcsont felhágti ágával egyesül. Van egy mellső s hátsó fölszine, egy belső s külső széle. Hol a csip-, fan- s ülcsont összekocódik, van a mély izvápa (acetabulum), melynek emelkedett és érdes széle — az izvápa szemöld (supercilium acet.) — belső s alsó felén látszik az izvápavágány (incisura acetabuli). Az 44
