Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Második szakasz. A csontok- és szálagokról különösen - Első fejezet. A fej csontjai
12 Második szakasz. határoztatik. A hátsó lapja a nyakszirtcsonttal egyesül, miáltal egy lesikló fölszin — a lejtő (clivus) támad. Ezen egyesülés gyermekkorban porc által történik, mely később csontosodva e két csontokat egyesíti. /3) A k é t k i s szárnyak v. kardképű nyújtván y o k (alae min s.proc. ensiformes) erednek —min- denik két gyökkel — a test felső lapjának mellső részé- tőlf; mind két gyök közt marad egy hézag — a látlik (,foramen opticum). Alakjok kardképü, felső és alsó lapjok vizirányos és sima, mellső szélök érdes a homlok csonttal! összeköttetésre, a hátsó sima kanyarított és a felső szemgödri rés felső szélét képzi. Hátul belül mín- denik szárny mint mellső lejtőmelletti nyújt- vány (jproc. clinoideus anter.) végződik. Ezek néha a közép lejtőmelletti nyujtványokkal összenőnek miáltal a rendellenes fej é-r- lejt ölik (foram carotico clinoideum) támad. 7) A két nagy szárnyak (alae máj.) a test mindkét oldalán eredve ki- és fölfelé görbülnek. A belső kivájott lap vagy agyifelületén agybérczeket és ujj- benyomatokat találunk. A külső vagy halánték felület felülről lefelé domború, mellről hátfelé homorú, közepén egy haránt emelkedés — a nagy szárny taraja (crista a. maj.)} melynek mellső vége a csúcsával alá- s hátrafelé nyúló tövis gümővé (tuberculum spinosum) fejlődik. A mellső v. szemgödri felület legkissebb, csüllőképü, sima és a szemüreg falainak hátsó részét teszi. A felső szél a kardnyujtvány felé hág, maga- és a közt egy hosszas hasadékot hagyva, az i k- v. felső szemgödri rést (fissura sphenoidalis s. orbitalis sup.). Az alsó szél a felső állcsont felé néz, mellyel — úgy mint a felsőnél mondatott — azikáll-v. alsó szemgödri rést (fiss. sphenomaxillaris s. orb. inf.)
