Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Első Osztály. Egyesített csont- és szálagtan - Első szakasz. A csontok és szálagokról általánosan
előállítani. A lapos csontok sejtes állománya — csontvelő helyett — egy barna vöröses enyves folyadékot tartalmaz, mely főleg viz, kevés vonatnyák és csak alig található zsírból áll. A csonthártya (periosteum) egy főleg kötszövet és ruganyos rostokból álló erős edényes hártya, mely a csontokat — kivevén azok ízvégeit vagy az izmok ragpontjait — szorosan környeli, és véredényeit az edény- csatornácskák és táplikakon át a velőürbe küldi, hol az abban lévő edényekkel összenyilnak. A porc (cartilago) az emberitest szilárd, de mégis ruganyos és hajló részeihez tartozik. Színe tej- vagy sárgásfehér, félig átlátszó. Megkülönböztetjük a v a- 1 ó d i porcot, melynek állománya egynemű, és a rostporcot, mely rostokkal átszőtt s ennélfogva igen hajlékony. Ha a valódi porc fejlődési rende az, hogy csontosodjék, csontosodónak (ossescens)} ellenben állandónak (perennis) neveztetik. I A csontok összeköttetése kétféle : mozgó s mozgatlan. a) A mozgó összeköttetés, vagy ízület (articulatio) két vagy több csontok egyesülése, melyek porcozott összeillő végei egymáshoz helyezvék, s szála- gok által mozoghatólag tartatnak össze. Ily ízületek képzésére szükséges szálagok : a rostos tokszálag (ligamentum capsulare), mely egyik csont izkörületétől, a vele egyesülő másikéhoz megy, és belfölszinén í z- nedvhártyával (membrana synovialis) béleltetik, mely a porcozott csontvégeket is beburkolja ; a s e g é d- szálagok (lig. accessoria') az összeköttetés erősítésére, vagy a mozgékonyság korlátozására ; az í z k őz- por c o k {cart, inter articular es) melyek csak bizonyos ízületeknél fordulnak elő , s a csontok izvégeivel össze A csontok- és szálagokról átalánosan. 5
