Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Hetedik fejezet. Az alsó végtagok izmai
Az izmokról különösen. nem töltik, ujjúnkat a sarlóképü redő alá dugván, az edényhüvelyen fölfelé vihetjük, azon hézaghoz, mely a Gimbernátféle szálag és edényhüvely közt fennmarad és csupán a has harántpolyája s az evvel összenőtt hashártya által záratik el. E hézag combgyürünek (annulus cruralis) neveztetik. Ha valamely bélhurok, a combgyiirüt elrekesztő hashártyát és harántpólyát kitolja s tovább haladva ezekből magának sérvtömlőt képezett, akkor ez ugyan azon utón, melyen ujjunk fölfelé haladt, lefelé menend s végre a peteképü árkon jövend ki, ilyenkor a combgyiirü a combcsatorna h a s- nyilását, a peteképü árok pedig, annak c o m b nyila s á t képezendi. Ebből kitűnik, hogy a combsérvvel nem biró ember, combcsatornával sem bír. b) Azalszárpólya. Ez nem köríti tökéletesen az aiszárt , hanem a sípcsont belfölszinét födetlenül hagyja. Az alszár melloldalán a sípcsont mellső szögletétől eredve, a pólya kifelé halad, befedvén a mellső síp , öregujj- és hosszúujj-feszítőizmokat, melyeket a pólya a szárkapocs mellső szögleténi tapadása által, a szárkapcsi izmoktól elválaszt. Innen hátfelé futván g á z p ó 1 y á n a k (fascia surae) neveztetik és két lemezre szakad. A m é 1 y lemez a szárkapocs hátsó szögletétől , a sípcsont belső szögletéhez haladva, válfalat képez, a felületes és mély izomréteg közt; a f ö 1 ü 1 e- teslemeza háromfejű lábfeszítőt takarja. Az alszár mellfölszinén, a pólya a szökízület fölött három ujjnyira, a sípcsont és szárkapocs között a harántszálag (lig. transversum) által erösíttetik. Magán a szökizüle- ten mellől van a mellső kereszt- v. gyürüszá- 1 a g (lig. cruciatum s. annulare ant er.), befelé a f o s z- lányos-v. belső gyürüszálag (lig. lanciniatum s. annul, internum) és kiilröl a szárkapcsi izmok 103