Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Bevezetés - A bonctudomány tárgya - A bonctudomány felosztása, viszonya s története
XII Bevezetés. célja. A másik ama változásokat tárgyalja, melyek a testben kór által feltételeztettek s kór-bonctan- nak (anatómia pathologica) neveztetik. Az élettani bonctan vagy a részek ismertetésével s leírásával foglalkozik és oly rendben közli azokat, a mint azt e részek egy- vagy különnemüsége megkiváuja, s ekkor a bonctan leirónak, részletesnek mondatik ; vagy átalánosan működve a leiró boctanból áta- lános szabályokat von ki, alapul vévén a leírandó részek belalkotását s szövetét; s az ily bonctan á t a 1 á- nos bonctan — vagy szövettannak (anatómia generális s. hystologia) nevezendő. Ha a bouctan nem rendszerenként tárgyalja a részeket, hanem azokat bizonyos térben — kívülről befelé vagy fölülről mélyebbre hatván — vizsgálja, valamint azoknak fekvését s egymásmellettiségöket fürkészi, táj- vagy h e 1 y- bonctannak (anatómia topographica) mondatik. A bonctan szoros viszonyban áll az élettannal (phgsiologia) mert a szervek egyenkénti kimutatásánál meg nem állapodhatván, rendeltetésük s működéseik kifürkészését nélkülözhetlenné teszi; különben — úgy szólván — sze lemtelen tagolássá sülyedne. Minő viszonyban áll a gyógytannal, hosszan bizonyítgatni, felesleges volna. Vessen valaki csak futó pillantatot is a múltra, azon múltra, melyben a vakhit bilincsei lelán- czolák az előre törekvők tudnivágyait vagy elnémiták a lángelmék nyilatkozatait, midőn t. i. a közjóra munká-
