Zlamál Vilmos ifj. dr.: A bonctan rövid kézikönyve (Pest, 1862)
Második Osztály. Izomtan - Második szakasz. Az izmokról különösen - Hetedik fejezet. Az alsó végtagok izmai
94 Második szakasz. Hetedik fejezet. Az alsó végtagok izmai. Minthogy az egész törzs az alsó végtagokon nyúg- szik és azok őt vinni s hordani kényteleníttetnek, annál fogva, sokkal nagyobb és erősebb izmokkal látattak el, mint a fölső végtagok. Fölül és hátul a legnagyobb izmok találtatnak, melyek félgömbalakú bústömeggé egyesülve, az ül epet képezik. Ez az ülep- v. seggvágány (crena ani) által, két félre osztatik, magába foglalván a seggnyilást (anus), ettüll mellfelé a gátv. középhus (perinaeum), mely férfinál a tökborékig, nőnél a külső nemző részek hasadéká- nak hátsó végéig megy. Az ülepfelek és combok közt az ülalatti barázda (sulcus subisclnadicus) képez határt. A térdízület hátsó táján — ha az alszár hajlíta- tik — a bajtóizmok inai feszülnek és a háromszögű térdali árkot (fossa poplitea) magokközé foglalván, annak határait képezik. Az alsó végtagok izmai felosztatnak csip-, comb- alszár- és lábizmaira. a) A csip izmai. Csipizmok azok, melyek a csipcsontot fedik és a comb felső végéhez tapadnak. A nagy ülep- v. far izom (m. glutaens magnus) ered a csiptaraj külső ajkának hátsó részétől, az ágyék- háti pólyának a keresztcsont hátsó fölszinét fedő inas lemezétől, a farcsikcsont oldalszélétöl s a gümőkereszt- szálagtól, erős inával ferdén a nagy tompor külső felületéhez, részint a combcsont érdes vonalához ragad. A combot feszíti s fölfelé forgatja, az előre hajlott tör
