Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
I. Hidrolizáló enzimek (hidrolázok) - Étert bontó enzimek
60 ZEMPLÉN GÉZA Itt az ordinátán a keletkezett zsírsav százalékok, az abscisszára pedig az az abszolút savmennyiség van felrakva g.-okban, mely szükséges, hogy 3 3 g. hámozott olajtartalmú riczinusmag 100 g. lenolajat enzimesen bontson. Ezek a tanulmányok annyira serkentették az enzimek alkalmazását a zsíriparban, hogy a legutolsó évi statisztikai adatok alapján 30.000,000 kg. zsírt és olajat bontottak szét ezen az úton zsírsavra és glycerinre. Az enzimhidrolizist úgy végzik, hogy a zsírt, illetve az olajat, ha közönséges hőmérsékleten nem volna folyékony, nehány fokkal olvadáspontja fölé melegítik, súlyának körülbelül 30—40°/o-nyi víz és 5% hámozott és jól eldörzsölt riczinusmaggal, továbbá 006%-nyi eczetsavval lehetőleg egyenletes tömeggé keverik az által, hogy levegőt fújnak rajta keresztül. 2—3 nap múlva, midőn a zsírnak körülbelül 90°/o-a elbomlott, felmelegítik a reakcziókeveréket, körülbelül 0'25°/o-nyi 60° Bé sűrűségű kénsavval elegyítik. Ilyenkor 3 réteg keletkezik: legalul van a glycerin, középen vizes glycerin, magrészek és az olaj emulziója, legfölül pedig az átlátszó zsírsavréteg. Connstein és Hoyer vizsgálatai alapján a zsírtbontó enzimkészítmény hatásosságát is sikerült növelni a következő eljárás szerint. A hámozott riczinusmagokat vízzel keverve, malomban megőrlik s a tömeget magas forgási számú czentrifugában elkülönítik a magnak hatástalan részeitől, melyek a czentrifuga fenekén maradnak vissza. A lefolyó emulzióban riczinusolaj van oldhatlan proteinekkel keverve, melyek között a zsírtbontó enzim is jelen van. A tömeget most 24°-on erjedni hagyják, melynek befejezésével az enzim hatásban erősen meggyarapodott és sűrű tejfelszerű tömeg úszik a savanyú oldat tetején. Benne rendesen 38%
