Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Enzimes szintézisek
50 ZEMPLÉN GÉZA Sók jelenlétében, pl. káliumchlorid jelenlétében a következő összeállítást használjuk:-\- ezüst kálíumchloridoldat Vioo n. enzimoldat Vioo n. káliumVioon. káliumkáliumCuprichloridchloridchlorid chloridoldat oldat tartalommal oldat 1. 2. 3. 4. 5. réz — Ha a kísérletet pl. sósavas oldatban akarjuk végezni, akkor az összeállítás a következő: 4-ezüst erős sósav Vioo n. sósav enzimoldat Vioo n. sósav tartalommal Vioo n. sósav Cuprichloridoldat 1. 2. 3. 4. 5. Enzimes szintézisek. Van’t Hoff 1898-ban fejtette ki azt a nézetét, hogy enzimek szintéziseket is végezhetnek, illetőleg a szintézisek sebességét gyorsíthatják katalitikus módon. Még ugyanabban az évben ez a sejtelem kísérletileg igazolódott, a mennyiben Croft-Hill1 azt találta, hogy 40%-os glükózoldatnak forgatóiehetsége maltáz hatására 30°-on olyan értelemben változik, hogy az a maltóz forgatótehetségéhez közeledik. Ezzel együtt járt a folyadék redukcz ójának csökkenése, a mi szintén a maltóz keletkezésével együtt járna. Daczára annak, hogy Croft-Hill a czukrot valószínűleg tévesen tartotta maltóznak, mert később Emmerling vizsgálatai az izomaltóz keletkezése mellett szóltak, mégis Croft-Hill érdeme, hogy egy diszakharid enzimes szintézisét először észlelte. Később Fischer E. és Armstrong E. F.2 kefirgumók vizes oldatával glükóz és galaktóz elegyéből szintén szintézissel előállított diszakharidhoz jutottak, mely ismét nem volt a várt tejczukor, hanem az azzal izomer izolaktóz. Ezekután ném csodálkozhatunk azon az érdekes felfogáson, melyet E. F. Armstrong3 néhány évvel később az enzimes szintézisekre nézve kifejtett. Megértésére előre kell bocsátani, hogy a glükóz két sztereoizomer fórmában ismeretes. Alkoholból az úgynevezett «-alak kristályosodik ki, mely hosszabb ideig tartó, 105°-ra való melegítés után a ^-alakba megy át. Ez a két alak forgatótehetségében is különbözik egymástól. Ha a glükózt sósavas alkoholban oldjuk, a két alaknak megfelelő «- és |?-alkoholglükozid áll elő. Ezek közül az «-glükozidot, mint azt Fischer Emil vizsgálataiból tudjuk, a maltáz, a /S-glükozidot pedig az emulzin hidrolizálja. Minthogy a maltóz és az izomaltóz a két enzimmel szemben úgy viselkedik, mint a két glükozid és minthogy tudjuk, 1 Croft-Hill, Journal of the chemial Society, 73, 634. (1898). 2 E. Fischer és E. F. Armstrong. Berichte der deutschen chemischen Gesellschaft, 35, 3151. (1902). 3 E. F. Armstrong, Proceed, of the Royal Soc. 76 (B) 592. (1905); Proceed, of the Chem. Soc. 19, 209. (1903). Journal ehern. Soc. 83, 1305. (1903).
