Zemplén Géza: Az enzimek és gyakorlati alkalmazásuk (Budapest, 1915)
Az enzimek tulajdonságairól általában - Az enzimek előállítására használható általános módszerek
gén, a nyál ptialinja stb. Ilyen esetekben csak arra kell törekedni, hogy a váladékban jelenlevő nem enzimanyagokat lehetőleg eltávo- lítsuk. A legtöbb enzim azonban sejtek belsejében létesül és ott is marad, miért is előállításuknál őket a sejtből ki kell oldani. Az ebbe a csoportba tartozó enzimek előállítása is különbözőképpen módosul. Mert míg egy részük oldószerekkel a felduzzadt sejthártyán keresztül kioldható, addig a többiek csak akkor kaphatók meg, ha az őket tartalmazó sejteket előbb szétroncsoljuk. Az utóbbiak az ú. n. endoenzimek. A kioldható enzimeknél oldószerképpen tiszta, vagy sókat tartalmazó vizet használunk. Nagyon ritkán rendkívül híg sav, vagy szódaoldat is alkalmas. Tekintetbe kell azonban vennünk, hogy a szóda jelenléte a legtöbb enzimre károsan hat. Természetes, hogy az enzim kioldása alkalmával egyéb kisérő anyagok, különösen pedig sók és proteinanyagok kerülnek az enzimoldatba. Míg a sók dializis útján meglehetős könnyen eltávolíthatók, a proteinek makacsul az enzim mellett maradnak. Az utóbbiak eltávolítása nagy és eddig még alig leküzdhető nehézségeket okoz. Legtöbbször az alkohollal való tisztítást használják, miközben az enzim és a protein is kicsapódik; de a proteinek egy része, különösen ha a csapadék hosszabb ideig áll alkohollal érintkezésben, vízben is oldhatatlanná válik, a csapadékból tehát már tisztább enzimkészítményt oldhatunk ki vízzel. A vizes enzimoldatból alkohollal szilárd enzimkészítményeket is kaphatunk. Azonban figyelemre kell méltatni, hogy az erős alkohol az enzimekre károsan hat. A mikor tehát csekély enzimmennyiségekkel van dolgunk, vagy pedig az enzim mennyiségét akarjuk megbecsülni, az alkohollal való kicsapást el kell kerülni. Ha a protein szennyezésbe belenyugszunk, de sokáig eltartható és hatásos száraz készítményt akarunk előállítani, van az alkohol alkalmazásának egy másik módja, melylyel az enzimet a káros hatástól megkímélhetjük. Az alkohol ugyanis csak akkor árt, ha vele egyidejűleg víz is van jelen. Ha azonban a kicsapásra alkohol és éter elegyét használjuk, a víz jelenlétét a csapadékban tetemesen csökkenthetjük. Csak arra kell törekednünk, hogy a csapadékot elkülönítése után lehetőleg gyorsan szárítsuk meg vákuumban. Még a feltűnően érzékeny zimázt is sikerült ennek a módszernek alkalmazásával száraz és eltartható készítmény alakjában előállítani. Bizonyos esetben az enzimoldatból többé-kevésbbé tiszta enzimkészítményt úgy választhatunk ki, hogy ammoniumszulfátta! vagy zink- szulfáttal csapjuk ki. Kivételesen azt az eljárást is alkalmazhatjuk, hogy az enzimtartalmú oldatban csapadékot idézünk elő, mely az enzimet magával ragadja. Ilyen eset pl. az, mikor az urikázt (1. o.) nátriumAZ ENZIMEK ELŐÁLLÍTÁSÁRA HASZNÁLHATÓ ÁLTALÁNOS MÓDSZEREK. 1 5
