Zay Sámuel: Falusi orvos pap

Azon Kérdések, mellyeket a' Betegektöl kell kérdezni

70

A’ valófágos Tüdő gyulladásról.

Mikor maga a’ Tíid6 vagyon meggyúlad- va, a’ lélekzés fájdalmas, rövid, nehéz, és meleg, a’ melyét a’ betegnek mintha öfzve- húznák, és mintha valami nyomná belÓl, a’ köhögése fájdalmas, néha köpéssel, néha pedig a’nélkül, a* mellybe vér - is vagyon elegyülve. Az ere verése nem kemény és fe- fzűlt, mint a’ fzegezésbe; hanem lágy, ki* tsin és febes. A’ lélekzés közbe valami ki- tsinyt pöfékel, és ha az halál közelget, na- > gyón különös} az egéfz melye fáj, úgy tet- fzik néki mintha öfzvenyomták, és egyfzers- mind öfzvehúzták volna. Az ábrázatja és fzeme veres, még-is halovány, és éppen ez az , a* mi Ötét. különös állapotba lenni mu- tattya} fekve lélegzetet nem vehet, hanem ■ülve. Kz a’ nyavalya leginkább télbe, és ta- vafz elején uralkodik, más réfzeibe az efzten- | d&aek ritkán. Mentül hamarább és könnyeb- j ben köp a’ beteg, annál jobb. Mindenkor, vefzedelmes ez a’ betegfég azoknak, a’ kiknek a’ melyek nem egésféges , a’ kiknek e’ mellett ugyan akkor fzorúlások vagyon , és az öregeknek.

Orvoslása. Majd éppen az a’ mi a’ tüzes fzegezésnek , gyakran mind a* kettő egy- gyütt vagyon, azért mindennek előtte eret kelj vágni a’ karján: ez egy átaljába fzükféés e’ vffzi-el az ellenségnek minden ere\