Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Harmadik Szakaszt. A' Jelekröl, mellyböl a' Dög-nyavalyának eredetét Ember meg-ismérheti

A' Jelek. Mellyel, a Dög. 55

Orrokbul tsipás nedveíség foly * fzajokbul ped'g undok nyál, az első néha büdöíséggel, a’ mátodik pedig nyúlánk fzivoísággal egyeles.

Nyelvek nyálas, és motskos, néha köze- pettén fzáraz, és közönségeden a’ gége felé her-' vadozot í gyakorta az utolso helyen hólyagokat találni, mellyek fene genetségeket okoznak*

Az emlétett Dög-nyavalya máíbdik változásában , közönségeden a’ has ízenved , az eledelek meg-eméíztéíé meg-laíTul, és a’ gyomrok munkálkodás azonnal meg-állapodik * mi- helyell azokat gyuladás el-futtya.

Mikor a’ gyomrok az eledelek főzésében meg-állanak, akkor a’ bélek inkább megindulnak , jobbára mindenkor vagy öfztön által Öíz- ve gömbölödnek, és ezen erőlködés által olly iízonyu vér-hasba esnek , melly miatt nagyobb réízre el-is veíznek.

Eleinten nyáloíl ganéjlanak, ’s hamar u- tánna büdös eveíséget eregetnek*

Minek előtte a' has-járás5 rajtok meg-indul, a bélek ropogáíi halattattnak a telinek belső D 3

re-