Wolstein Amadeus János: A' marha-dögröl valo jegyzések (Bécs, 1784)

Első Rész - Második Szakaszt. Az Esztendő-részeiröl, mellyekben a' Dögnyalya leg-közönségessebben támodni szokot

3$ ILlsb Réfz. JVLáJüd. Szak.

A' lcg-jelesbb külömbbség, mellyet e kínos nyavalyák közt éí'zre vehetni az, Rogy fölötte febeílen, ’s hamar terjednek j hogy fzaporáb- ban nevelkednek; a’ nyavalya változáíi hamarabban járnak; és hogy némelly tulajdon , ’s magában bizonyos rettegéilel egyelefek.

Ezen rettegéft éppen íőha lém, vagy tsak ritkán vehetni éfzre a’ ízokot Marha nyavalyáknál, ámbár még olly hertelen nevelkedgyenek- is: e’ bizonyos méregnek jele, melly amazoknak nem tulajdon.

A’ hol ezen jelek, és fzámos beteg-Mar- hák találtatnak, ott a’ Dög-nyavalya-is jelen vagyon. Ezen Tsapáfok általlyában ama okokkal, és az Égnek ama Tájával egyeznek, mellyekti.il eredeteket veízik.

Az Okokra , és a’ Nyavalya nevelkedésre nézve néha ragadok, néha pedig nem, az elsőhöz képei! Contagioknak mondattnak , a' máíodikra pedig nézve Dög-’s Nyáj-íereg nyavalyának hivatattnak $ egyikből a’ máfik tamad, s következik.

Mind a’ kettő a’ Helységek fekvéfe, az fiiatok külömbbsége, Tellek termete, Borok

fame,