Weszprémi István: A' kisded gyermekeknek nevelésekröl való rövid oktatás, mellyben elöl-adatik miképen kellessék azokkal bánni születésektöl fogva három esztendös korokig (Kolosvár, 1760)

mi az Embernek, ennek a’ leg-neme* febb Teremtett-állatnak difeire é« ékességére tartozhatik; tsak ö reá hallgas- funk, Lábaira botosokat vonni teljességgel nem fcükség, hogy inait el-rú- títván annál inkább tifctaságban lehes- ien tartani, hanemha minden órában máfokkal kívánnék fel-váltani; annyi- val-is inkább a* Tzipökok izükségtele«« nek, mert Lábai egéfe feabadtsagban lévén a’ kötözések miatt a’ íibbadáftól azokat félteni nem lehet, vagy hogy helytelenül félre ne ^oktassanak, azonkívül könnyebben lábaira lehet állí* tani, és könnyebben-is lehet idővel a’ járásra el-indítani: tsak akkor kell lábaira mind a’ Botost, mind Tzipoköt vonni, midőn a’ fárban fzéllyel fütká^ rozni kezd

Ez elég együgyü de elégedendő Ru- habéli kéfcülete a’ Kisdedeknek; elég könnyű az Anyákra és a* Dajkákra nézve-is, mert egybe fel-öltöztethetik és egybe le-vetkeztethetik a’ mint a* £ükség hozza magával; ama’ fok ha*

i2 A’ Kisded Gyerm: Nevel: v.