Weszprémi István: A' kisded gyermekeknek nevelésekröl való rövid oktatás, mellyben elöl-adatik miképen kellessék azokkal bánni születésektöl fogva három esztendös korokig (Kolosvár, 1760)

miből lármázott, ki az, a’ki értené? a’ ízoros bé-póláláftól, a’ fcorongatáftól még fém künnek-meg , az Eledelt-is kí- mélletleníil tömik belé mind addig, míg a’ Has-tekerés, a’ fok Bél-menés;

a? t, után a’ Nyavalya ki-üti, végezetre meg-is hal. Jól járt fcegény Kisded , hogy a’ több kínzások alól jóidején fel kabadúlhatott. Úgy lévén dolga, mint a’Hizlalónak, mivel meghízott, azért meg-is öletett.

Hogy fok hibák és fogyatkozások léf

yenek a* Gyermek Nevelésben, nem ülésig #zt fokkal próbálni, hányán vágynak a’ Gyermekek kozz ül, kik fejői kületések után tsak hamar az A- nyák firalmasan így kóJnak, hogy a’ Gonoizok meg-vektették, a’rokkák felváltották ? hánygn vágynak, a’ kik kü- lömbb-külömbb-féleképen él-nyomorodnak ? de hányán, kik még virág-kálókban ki-múlnak? ^ hányán ha még él- nek-is, de egek Életekben változó e- gésségüek? Mindezeket vallyon nem a’rokk vélek való bánásnak, a’ tudatlan

Neve6 A’ Kisded Gyerm: Nevel: v.