Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

IV. A szaporodási viszonyok a régieknél

-e£> 88 K>feleségeiket már hatalmasan őrizgették, s a mértékes életmódot becsülték. Itt tehát már egészségesebb nézetekre akadunk.

A perzsák mái* ismerték a paederastiát, melvet talán a hellénektől tanultak. Mindegyikük több rendes feleséget vett, kikhez még számos ágyas járult. A nők sorszerint kerültek közösülésre.

Hyde szerint a perzsáknak régi szent könyveiben áll : „ha szent akarsz lenni, oktasd gyermekeidet, mert összes jótettei neked számítanak.“ Tanácsolják is a házasságot, mert a gyermekek hidat képeznek az Ítélet napján ; a kinek pedig nincsenek gyermekei, az át nem mehet.

Férfias derékség jeléül a harciasságon kivül még azon körülmény szolgált, hogy valaki sok gyermeket mutathatott fel; annak pedig, ki a legtöbbet bírta, évenként a király által ajándékok adattak. Az utódok e méltánylása hatalmas tényezője lehetett a szaporodásnak, ámbár itt nem ezen célt látjuk kimutatva, csak azt mondhatjuk, hogy miután a számban, mennyiségben keresték az erősséget, öntudatlanul is a szaporodást mozdították elő.

A mit Perzsiának Achaeinenida-féle dynastiájáról e tekintetben tudunk. nem igen fér össze az előbbivel.

E dynastiában megint rokon- és testvérházasságra akadunk.

II. Cambyses (f 522 Kr. e.), a nagy Cyrus fia, Atossa és Merőé (?) nevű két nővérét feleségül vette, mely két házasság gyermektelen maradt. II. Cambyses ideje előtt nem létezett testvérházasság a perzsáknál, dacára annak, hogy görög és római irók e perzsa szokásokról már mint igen régiekről tesznek említést. Zendavestában hasonló nem fordul elő; csak a Zenda- vesta egy „Vispered“ című részében ajánltatik, hogy az ember rokon-feleséget vegyen, miután azon törekvésnek tulajdonítható, hogy a család idegen vérrel való elkeveredéstől mentve maradjon, ezen ajánlás tehát nem eszközli az utódok javát. Midőn Cambyses nővéreinek egyikébe beleszeretett és feleségül kivánta elvenni, valószínűleg mágusokból álló bírói kart hivott össze, kiktől kérdezé, vájjon létezik-e a testvérházasságot megengedő törvény ? A bírók azt felelték, hogy ily törvényt nem lehet ugyan találni, mely a fivérnek engedné nővérével! házasságát; de más törvény található, melynek alapján Perzsia uralkodójának hatalmában áll azt tenni, a mit akar. Ennek alapján a testvérházasság tilalma megszüntetett, nehogy a bírók a királyi szeszély ne- táni nemhelyeslése miatt bűnhődjenek. Úgy vette el Cambyses először Atos- sát. Meroe (?) második nővérét Egyptomban lábrugás által ölte meg, mert az asszony terhes állapotban lévén, koraszülést szenvedett s belehalt.

Az ifjabb ftchaemenida-ágból származó II. Darius (f 404.) Parysatis nővérét feleségül vette, kitől több gyermeke lett. II. Artaxerxes fia (y 358 körül) egy lépéssel tovább ment, miután Amestris, saját leányát feleségül vette, kitől nem lettek gyermekei. Atossa, másik leánya, kit Ochus — szinte a király fia — eljegyzett, szintén lett atyjának felesége; II. Artaxerxes ezt annyira szerette, hogy akkor sem vetette meg, midőn egész teste foltokkal fedve volt. E házasság is gyermektelen volt.

Arsames unokaöcscse Sisygambis nővérét vette el, kitől több gyermeket kapott; köztök e ház utolsóját, III. Dariust (f 330), ki szintén Statira nővérétől öt gyermeket kapott.

A testvérházasság nyomait folytatván, P o n t u s királyai között VI. Mithradatest (y 63 Kr. e.) találjuk, ki öregebb Laodike nővérétől két gyermeket kapott, ki közöl Drypetine leánya kétszeres fogsor által elrútítva lett.

Találjuk e házasságot K áriában is, hol 11. Mausolus király (f 378)