Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

—oD fi 8 k3<

fürösztik. A „raídasz huraehmim“ felhívására nem kell érheti azt a kabbalista, néhány, a betegnek fülébe tett b

Szerelmi betegségekben szenvedőknek adatik savanyu ital, „semen ag- nykoski“ és „purtiloka“ mint összehúzó szerek. —- Az emlékező tehetség erősítésére szolgál az „asaru“ nevű fii virága, cukorral keverve, továbbá „anakrdiga* is ; lehet is venni hét búza — hét árpa — s hét borsszemet, e 21 szem cserép-fazékba tétetik, mely tüzhez jő, hol addig marad, mig a 21 szem hamuvá válik; aztán kell vizet venni, melyhez finom faolaj van keverve s ezzel ki kell mosni a fazekat.

Ismer a kabbala oly szert is, mely által sajátkezüleg lehet, minden fájdalom nélkül fogat kihúzni : be kell kenni a fogat „bulastra“ olajjal, mely oly tulajdonsággal bir, hogy ha más egészséges fogra jönne, az is kiesnék ; ezért viaszszal be kell kenni a többi fogat.

Magától érthető, hogy nemcsak a kabbalistikus, hanem a mystikus varázsminták egyáltalában is tudják gyógyítani a betegségeket. — Már Salomo zsidó királynak tulajdonittatik ily minták ismerete. Celsus mondja, hogy az egyptomiak tanai szerint az emberi test 36 démon által gvógyitta- tik, melyek közül mindegyik különös testrész felett uralkodik; a démonok különös varázsminták által hivatnak segítségül s helyreállítják a szenvedő részek egészségét.

Demokrit és Theophast állításai szerint különféle testi és lelki betegség még a z e ne által is gyógyítható. Úgy olvassuk, hogy Arion és Terpan- der (görög zenész Kr. e. 7-ik században) a leobiaiakat és jóniaiakat betegségeikben zene által gyógvitották. A tliebai Ismenias szinte sok embert gvó- gyitott zene által, a legnehezebb betegségekből. Azonkívül még Orpheus, Amphion, Dávid király, Pythagoras, Empedocles, Asklepiades és Timotheos, ének és játék által, sok csodaszerüt eszközöltek. Az Apuliában torontálpók által megharapottak megmerednek s életjel nélkül feküsznek, mig bizonyos dallamot hallanak, melynek tactusa szerint táncolnak s ez hozza magával gyógyításukat; de még sokkal később is, azonnal ragadtatnak el tánctól, valahányszor e hangokat hallgatják. — Gellius szerint a legdühösebb csipő- fáj dalinak furulyahangok által csillapít tatnak. Ugyanezen iró Theophrast nyomán elbeszéli, hogy a viperák által ejtett harapások, furulyahangok által gyógyíthatók s Demokrit még azt is mondja, hogy a furulyahang az embereknek legtöbb betegségében, gyógyszer gyanánt használtatott. (A zenének gyógyító erejét már igen régi időben hitték; ennek behozatalát már Aesku- lapnak tulajdonították.)

Valóban érdekes azon mód, hogyan képzeli magának a mystika a test é s lélek közötti összeköttetést. — A Platonikusok azon elvéből indul ki, hogy a lélek közvetlenül Istentől indul ki s hogy alkalmas közvetítések által összekapcsolja magát a sürü testtel. Leszállásakor t. i. körülveszi magát először égi s levegős borítékkal, mely egyáltalában a lélek aetherikus közegének, vagy a lélek kocsijának neveztetik. E közeg segitségével Istennek -— ki a világ központja — parancsára leereszkedik először a szív központjába, mint az emberi test centrumába s innen elterjed a test összes részeire s tagjaira, miután közegét a természetes melegséggel s ez által a szív által teremtett szellemmel kapcsolatba hozza.

Ezáltal behat a nedvekre s általa összeköti magát a tagokkal, úgy, hogy mindenhez hasonlókig közel áll, ámbár az egyik által úgy terjed, mint a másik által, mint a tűz melege, mely a levegővel s a vízzel szorosan össze van kapcsolva, habár a levegő által a vízbe vezettetik.

©—