Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
III. Csodahit, mystika, népgyógyászat
>Dí 57 o®A varázsszerek kenőcs és báj ital alakjában használtatnak : gyakran előidéztetnek betegségek, varázslatok és szerelem puszta érintkezés által s pedig bizonyos tárgyak által, melyekkel előbb a kezek s a ruhák bekenetnek. Bizonyos tárgyaknak félkötése, felfüggesztése s megérintése szintén fontos szerepet játszanak a varázslásban. Ha valaki a tengeri nvulat bottal érinti s ez állat beteg, akkor az illető ájulásba esik. Ha egv asszony tüt vesz, trágyába teszi, aztán oly földdel körülfogja, melyben emberi tetem feküdt, s oly darab posztóban magával hordja, mely temetéseknél használtatott, akkor egy férfi sem tud vele közösülni, mig az asszony e tűt magával hordja. Maga a hely is csodálatos erőkkel bir, vagy a benne előforduló tárgyak vagy a csillagok befolyása által. A por, melyben ö.lvv hempelygetett, vörös vászon-kendőbe kötve, négynapos lázelleni szer; fecskefészekböl származó kövecske epileptikusoknak rögtöni segélyt nyújt; felkötve, fecskevérrel keverve, vagy fecskeszivbe téve, állandó gyógyítást nyújt e baj ellen. Ha valaki éhgyomorral s érvágás után oly helyen jár, a hol előbb epileptikus leesett, átmegy reá a baj. Plinius azt állítja, hogy ha azon helyre, a hova epileptikus legelőször odavágta fejét, vasszöget ütnek, a beteg bajából kiszabadul. Egy szobor fején növekedett fű, ha vörös fonallal a ruhán megerősittetik, azonnal csillapítja a főfájást s minden napkelet előtt — a nélkül hogy az embert észrevennék — a folyóknál szedett fü gyógyítja a három napos lázt, ha a balkaron hordatik, de a betegnek nem szabad tudnia, mi e fű. A színek szintén szerepelnek. Az elemeknek vaunak színeik, melyek szerint a mystikus orvosoka természet tulajdonságát és sajátságát megítélik. A száraz és hidegből eredő földi szin sötétbarna és fekete, s a fekete epét, valamint saturni természetét jelöli; a fehérhez hajló kékes a nyákra mutat, mert a hideg a nedveset fehéríti s a szárazt feketíti, a vöröskés szin vért jelent: a tüzes, lángos és égő pedig az epét, mely különféle szint előidézhet, mert finomsága miatt minden más nedvekkel könnyen összekapcsolható. Ha vérrel összekeveredik, s ez utóbbi többségben van, vörös szin mutatkozik, de ha több az epe, akkor csak vöröskés: hasonló keverésnél sárgavörös; ha az epe a vérreli keveredésében el van égetve, a kender színét idézi elő ; ha az epe méla nedvességgel van keverve, fekete szint ad; ha egyenlő részekben összekapcsoltatik méla és phlegmatikus részekkel, a kenderszint adja: több phlegmánál bélsárhoz hasonlít; több mélánál szürkezöldes ; egyenlő epe- s phlegmatikus részeknél citromos, ha az egyik vagy a másik rész túlságos, akkor halvány. Bizonyos munkák és észleletek szintén fel vaunak ruházva természetes tárgyak erejével, miért is felteszi a mystika, hogy különféle betegség ezen vagy azon módon előidézhető vagy gyógyítható. így a négy napos lázt el lehetne űzni, ha a beteg körömnyiradékát vászonban eleven angolnára függesztik, s az angolnát megint a vizbe eresztik. Pliniüs mondja, hogy a beteg körömnyiradéka (t. i. kezeiről és lábairól) viaszszal keverve — ha a keverés alatt határozottan kimondatik, hogy 1—o—4 napos láz elleni szer kerestetik — s napkelet előtt idegen ajtóra téve, e betegségeket gyógyítja. így kellene az összes körömnyiradékot hangyafészekhez hozni, s azon hangyát megfogni, mely legelőször utána kap, s a nyakra függeszteni, ez által szintén elüzetik a betegség. Villámtól csapott fa, melyet az ember kezével háta mögé dob, betegségtől szabadit. Némelyek négynapos láznál keresztből származó szögdarabot gyapjúba tesznek, s a nyakra függesztik ; ha a beteg bajából már kigyógyult, ezt a darabot oly barlangba rejtik el, a
