Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

tulajdonságokat nyernek a tárgyak az eleinek vegyítése által. pl. az erő, emésztő, feloldó, keményítő, rágó erőket stb. Ezen okozatok másodrendű tulajdonságoknak neveztetnek, mert az elsőrendüek természete s ve- gyitési viszonyai szerint irányozzák magukat, mit a mystika az orvosi köny­vek tanúsítása szerint állit. Ezen okozatok néha egy határozott tagon mutat­koznak. úgy hogy hugyot, tejet vagy hószámot idéznek elő, mely esetben harmadlagos tulaj donságoknak neveztetnek. Mind e három tulajdonság se'g élvével sok betegség előidézhető s gyógyítható. A már nevezetteken kivül még más erők is léteznek, melyek nem tar­toznak valamely elemhez, pl. a méreg kilökésére vagy a pestis elhajtására szükséges erők. Ezek a rejtett erők vagyis alakzatiak, mert valamely tárgy nemétől és alakjától függnek. Ennek példáját nyújtja a mystika követ­kező élettani pontjában. Valamint az étel a gyomorban az előttünk ismert melegség által felemésztetik, igy egy rejtett, előttünk ismeretlen erő által változtatók, mi sehogy sem történik a meleg által, mert ez esetben az étel sokkal korábban felemésztetnék a tűz által a tűzhelyen, mint a gyomorban. A mystika ily rejtett erővel ellátott tárgyaknak egy egész seregét ismeri. A saskő — äetites —, ha a nő felső testére alkalmaztatik, visszatartja a magzatot az anyai méhben, lent alkalmaztatva pedig előmozdítja a szülést. A jaszpis csillapítja a vérzést, rabarbara gyógyítja az epekórt. A mystikának van tudomása egy spártai vagy skvtha fűről, a melyről a skytháknak c<ak izelniök kellett, vagy melyet csak szájokban kellett tartaniok, hogy 12 napon át éhséget s szomjasságot tűrhessenek el. Apulejus *) azt állitá. hogy tudo­mása lett volna sok oly fü- és kőről, melynek használata által az emberek kikerülhették volna a halált, de — valószínűleg, hogy ne kelljen bebizonyí­tani állítását — bűnnek tartá tudományának közlését, ezt hozva fel indokul: Miután az emberek már rövid életök alatt sok roszat követnek el, semmine­mű büntetttől nem rettegnének vissza, s az isteneket sem kímélnék, ha ha­talmukba lenne adva éltök hosszabbítása. A rejtett tulajdonságok hon liánját illető magyarázatát a mystika igen röviden tárgyalja; e tulajdonságok a tárgyaknak az ég által adatnak. Minden agens pedig nem hajlik ahoz, mely alatta való, hanem a mennyire ez lehetséges, magához hasonlóhoz s magával egyetértőhez. Ezen elv fontos szerepet játszott a mystikus gyógyászatban. Az agy gyógyí­tást hoz az agynak, a tüdő a tüdőnek, s igy mondják, hogy — (nem fehérített vászonba varrva s a nyakra függesztve) a békának jobb szeme, a jobb csipás- szemet gyógyítja, a bal a balt. Ugyanezt mondják a rákszemről is. A teknős béka lábai a 1 öszvényben szenvedőkön segitnek, ha a béka lába a betegnek megfelelő lábára függesztetik vagy a kezeire. Minden meddő állat állítólag idézheti elő a meddőséget, főleg heréi, méhe vagy hugya által. Asszony nem fogamzhat, ki minden hónapban öszvér lmgyából vagy evvel beöntöttből élvez. Az ossz egyezés elve majdnem minden emberi mozdulásra al­kalmaztatik. Ha tehát bizonyos tulajdonság vagy erő felé hatni akarunk, fel ') Lucius Apulejus Madaurensis, platonikus bölcsész és iró. Kr. u. 130 körül Madaurában, Afrikában született. Athénben tanult, s rövid időig mint ügyvéd élt Rómában. Aemilia Pudentilla nevű felesége által igen meggazdagodván, elhagyta ügyvédi gyakorlatát, s beutazta Görögországot, hol az összes mystikába beavatta magát, mire mint a mystika tanítója szülővárosában élt, hol azon gyanúba került, hogy varázslatokat üz • attól ugyan megszabadult. Meghalt Karthágóban, sokat irt. —«C# 5 I '■''?©— 4*

Next

/
Oldalképek
Tartalom