Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

III. Csodahit, mystika, népgyógyászat

-«ex 42 v^­nek maradványaiban, mesegyűjteményeiben, bölcsészeti irataiban, s maga Brahma által szerkesztett tudós könyveiben“ (Hirschel). Itt az orvostan többnyire a papok kezeiben vala, kik mint orvosok ma­gasabb és alacsonyabb osztályba soroztattak, az előbbiek varázserő s istent befolyásolás által működvén. Még maguk az istenek a halhatatlanság italát Dhanvantaris nevű orvosi istennek köszönték, ki Sucrutas nevű tanítványá­val közié a gyógyászat tudományát, melyet Sucrutas egy tankönyvben leirt, hol a betegségeket természetekre s természet fölöttiekre osztja fel. A perzsáknál találjuk képviselve az összes világ- és életnézetéket a Zoroaster által felállított, Orrnuzd és Ahriman nevű — világosság.és sötét­ség — isteni dualismusban, mely mind a kettő, szavára figyelő, jó és rósz szellemek egész serege által támogattatva, a világ sorsát úgy kormányozza, mint az összes és egyes emberek létét. E szellemek főtevékenysége oda volt irányozva, hogy az embereket a két istenség egyikéhez vonják, miért is, hogy az embereket egyes irány félé tudják kormányozni, különös hatáskörrel let­tek felruházva. így képviselte a betegséget s a gyógykezelést úgy Amshas- pand — a világosság istenének egy szolgája — mint Dew — Ahriman szol­gája, kit Böed-nek is neveztek. Itt legjobban mutatkozik a bevezetésünkben kimondott a haragos istenségnek megengeszteléséröl szóló felfogás. O-perzsa tan szerint az ember t. i. csakis ima, szeplőtlen életmód s askesis által hárít­hatja el a rósz elem nyűgét, mihez pedig még az isteni viszfénynvel ellátott napnak titokzatos tisztelése is járul. A perzsáknak szent Írásai szerint oly ember legalkalmasabb arra, hogy betegségeket gyógyítson, ki nem annyira a természet által e célra nyújtott szereket használja fél, hanem inkább szent mondások alakjában a magia útjait. így tehát maga az orvos azon tehetséggel fel volt ruházva, hogy az istenség által küldött betegséget isteni hatalom által gyógyíthatta. Ezek a perzsa gyógyászat kezdeteit jelző állapotok addig tartottak, mig az egyptomi s később a görög orvostudomány utat tört magának e nemzetnél is. Ugyanazon alaphangtól, mely Zoroaster vallás rendszerét áthatá, a régi egyptomiak vallását is találjuk átilletvé, s ennek kifolyásául a gyógyászatot Osiris, a termékenyítő, Isis, a női, fogamzó rész, egységben képezik a nemzés s a mennyei áldásos ajándékok szétosztásának elvét. Mind a kettőnek ellenáll mint a rósz elvnek képviselője Typhon, ki itt-ott mint Osiris fivére is lép fel. Isis fel van ruházva a gyógyítás s a jóslás tudományával, sőt a halottak feltámasztását is érti s egyáltalában kormányozza az emberek testi sorsát. Határozott Isis-kultusról Egyptomban szóló adatok korántsem léteznek oly bőven mint a Görög- s Olaszországban dívott Isis-kultusról. Isistől tanulta a gyógyítás s a jóslás mesterségét Horus nevű fia — a megvilágositó elv képviselője — ki a gyógyászatot jóshelymondatok s való­ságos gyógyszerek alakjában sok ember javára folytatta. Horusban tehát — anyjával ellenkezőleg — már felmerülni látjuk a csodálatosról! bizonyos emancipálást, mert mig Isis a betegek előtt álmukban megjelen, s azokat álomképek által gyógyítja, Horus e mellett tényleges gyógyszereket is használ. Az egyptomi Isis-kultus alatt csak röviden említett álmok általi gyó­gyítás csak Egyptom határain kívül azon fokra emelkedett, mely a templom- álomban az incubatio alakjában a régi orvosi csodahit uralkodó alapját képezte. Osiris, Isis és Horus mellett Egyptomban még egy orvosi istenség me­rül fel; ez Thaut vagy Thot, kinek a gyógyászat mennyországi jogait s isteni eredetét különösen köszöni. Könyveiben orvosi elvek találhatók, melyek által

Next

/
Oldalképek
Tartalom