Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

II. Aesculap és utódai

-®í> 32 K3&f'ekete kecske-é, mely először szült; a Hippokratéssel érkezett leányt e szavakkal köszönte: „isten hozta leány“! más napon pedig ezekkel: -isten hozta asszony“ ! mert éjjel elvesztette leányságát. A Demokrittal szőtt beszélgetés után Hippokrates nem tartotta elmebetegnek, s azzal is használt az Abderitáknak, hogy a náluk uralkodó járványt megszüntette.

Midőn egy a tudósitásokban „pestis“ általános névvel feljegyzett járvány Illyriára. Pannóniára, s e tartományok néhány szomszéd területére is elterjedt, mind e két ország királya hivatta a nagy orvost ; de ez csak azzal elégedett meg, hogy a követektől az e tájékban uralgó szelek irányát kér- dezé, mire a követeket valószinüleg adott tanácscsal bocsátá el.

Bölcs előrelátással jósolta meg ugyanazon járványnak kitöréseit Athénben (ez nem volt a 430-ban Athénben uralgott dögvész), s egész törekvését oda irányozta, hogy a várost és vele együtt egész Görögországot, a mennyire lehetséges megmentse. E célból — miután főleg a thessaliaikat a közelgő veszélyre figyelmeztette — Thessalos fiát, mentő és gyógyitó utasításokkal ellátva, Peloponnesbe és Macedóniába küldé, hol Hippokrates tanácsára e két ország az erdők meggyújtása által megszabadult a veszélytől. Drakót másik fiát, a Hellespontba küldte, Polybos vejét pedig más kerületekbe, mig ő maga, miután Thessáliában minden lehetségest megtett, Doriaea, Phocis, Böotia és Athénbe ment.

Nem is feledkeztek meg az Athéniak a buzgó orvos érdemeinek elismeréséről. A legmagasabb tiszteletekben részesítették, fiával együtt nehéz arany koronával ajándékozták meg a színházban, Herkules utáni második lierosnak proklamálták, tiszteletbeli polgárjogot adtak neki, saját és utódjai személyének különös előnyök adattak a Prytlianeionban, valamint a kői gyermekeknek megengedtetett, hogy Athénben nagykornak lehessenek, mi annyit jelent, hogy ott neveltethettek.

Hazájának egyáltalában Hippokrates sokat használt, s itt kitűnő állam- férfiúnak is mutatta be magát. E tekintetbeni működése főleg akkor lett áldásos hazájára nézve, midőn az Athéniak Kos ellen hadat inditván, Thessalos fia által az Athéniakat az ellenségeskedések megszüntetésére birta. Azért halála után a koiak legnagyobb tiszteletekben részesítették és születése napján tiszteletére áldoztak.

Politikai véleményét valamint buzgó honszeretetét még más alkalommal is nvilvánitotta. Midőn t. i. II. Artaxerxes perzsa király, Hestanis, Hellespont kormányzója által Hippokratest Perzsiába hivatván, e meghívásnak nagy ajándékok elküldése által nagyobb nyomatékot akart adni, Hippokrates — becsületérzés, pénzmegvetés s Görögország iránti forró szeretettől áthatva — nem akarta elfogadni Perzsia kecsegtetéseit. Megvetette a király ajánlatát, s szemrehányást tett a követnek a perzsáknak görögök elleni vélekedése, s a királynak hazája, Kos ellen irányzott fenyegető levele miatt.

II. Hippokrates Larissában 370-ben meghalt; állítólag Demokrit is halt meg ez évben.

Gyrton és Larissa között eltemettetett a nagy orvos.

Névtelen felesége azon Kadmos leánya volt, ki a perzsákkal vitt háborúk alatt Kos főkormányzójává lett.

Gyermekei : Thessalos és I. Drako fiuk, valamint egv névtelen, Poly- boshoz férjhez ment leány voltak.

A nagy orvos és államférfin hazafisága és szakbuzgalma mellett kitűnő szónok is volt; velős mondatai legegészségesebb életnézeteket magas bölcse- séggel kapcsolatban árultak el.