Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

II. Aesculap és utódai

-®í> 32 K3&­f'ekete kecske-é, mely először szült; a Hippokratéssel érkezett leányt e sza­vakkal köszönte: „isten hozta leány“! más napon pedig ezekkel: -isten hozta asszony“ ! mert éjjel elvesztette leányságát. A Demokrittal szőtt be­szélgetés után Hippokrates nem tartotta elmebetegnek, s azzal is használt az Abderitáknak, hogy a náluk uralkodó járványt megszüntette. Midőn egy a tudósitásokban „pestis“ általános névvel feljegyzett jár­vány Illyriára. Pannóniára, s e tartományok néhány szomszéd területére is elterjedt, mind e két ország királya hivatta a nagy orvost ; de ez csak azzal elégedett meg, hogy a követektől az e tájékban uralgó szelek irányát kér- dezé, mire a követeket valószinüleg adott tanácscsal bocsátá el. Bölcs előrelátással jósolta meg ugyanazon járványnak kitöréseit Athén­ben (ez nem volt a 430-ban Athénben uralgott dögvész), s egész törekvését oda irányozta, hogy a várost és vele együtt egész Görögországot, a mennyire lehetséges megmentse. E célból — miután főleg a thessaliaikat a közelgő veszélyre figyelmeztette — Thessalos fiát, mentő és gyógyitó utasításokkal ellátva, Peloponnesbe és Macedóniába küldé, hol Hippokrates tanácsára e két ország az erdők meggyújtása által megszabadult a veszélytől. Drakót másik fiát, a Hellespontba küldte, Polybos vejét pedig más kerületekbe, mig ő maga, miután Thessáliában minden lehetségest megtett, Doriaea, Phocis, Böotia és Athénbe ment. Nem is feledkeztek meg az Athéniak a buzgó orvos érdemeinek elisme­réséről. A legmagasabb tiszteletekben részesítették, fiával együtt nehéz arany koronával ajándékozták meg a színházban, Herkules utáni második lierosnak proklamálták, tiszteletbeli polgárjogot adtak neki, saját és utódjai személyé­nek különös előnyök adattak a Prytlianeionban, valamint a kői gyermekek­nek megengedtetett, hogy Athénben nagykornak lehessenek, mi annyit jelent, hogy ott neveltethettek. Hazájának egyáltalában Hippokrates sokat használt, s itt kitűnő állam- férfiúnak is mutatta be magát. E tekintetbeni működése főleg akkor lett áldásos hazájára nézve, midőn az Athéniak Kos ellen hadat inditván, Thessalos fia által az Athéniakat az ellenségeskedések megszüntetésére birta. Azért halála után a koiak legnagyobb tiszteletekben részesítették és születése napján tiszteletére áldoztak. Politikai véleményét valamint buzgó honszeretetét még más alkalom­mal is nvilvánitotta. Midőn t. i. II. Artaxerxes perzsa király, Hestanis, Hel­lespont kormányzója által Hippokratest Perzsiába hivatván, e meghívásnak nagy ajándékok elküldése által nagyobb nyomatékot akart adni, Hippokrates — becsületérzés, pénzmegvetés s Görögország iránti forró szeretettől áthat­va — nem akarta elfogadni Perzsia kecsegtetéseit. Megvetette a király aján­latát, s szemrehányást tett a követnek a perzsáknak görögök elleni vélekedése, s a királynak hazája, Kos ellen irányzott fenyegető levele miatt. II. Hippokrates Larissában 370-ben meghalt; állítólag Demokrit is halt meg ez évben. Gyrton és Larissa között eltemettetett a nagy orvos. Névtelen felesége azon Kadmos leánya volt, ki a perzsákkal vitt hábo­rúk alatt Kos főkormányzójává lett. Gyermekei : Thessalos és I. Drako fiuk, valamint egv névtelen, Poly- boshoz férjhez ment leány voltak. A nagy orvos és államférfin hazafisága és szakbuzgalma mellett kitűnő szónok is volt; velős mondatai legegészségesebb életnézeteket magas bölcse- séggel kapcsolatban árultak el.

Next

/
Oldalképek
Tartalom