Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)
II. Aesculap és utódai
-«D* 22 K>\ polio ás Stílbe Lapithas Periphas Antion Ixion Phlegyas Chiron Koronis Aeskulap Miután a hagyomány legtöbbje Phlegyast tekinti hősünk nagyatyja gyanánt, a Phlegyasről ismert adatoknak birálata szükséges. A thessali Lapithák királya és hatalmas harcos lévén, Marstól származtatták, ámbár egyáltalában Antion fiának tartatott. Orchomenosban uralkodott, mely — akkor még Andreis nevű — anyai nagyatyja részéről jutott kezéhez. A nevét viselő várost alapította, melybe Görögország legkitűnőbb hőseit összpontosította, kik. az ország többi lakosaitól elválva, a szomszéd tartományokat rabolták ; midőn pedig ily szándékból a delphi-i Apollotem- plomot is meglátogatták, Phlegyassal együtt tűz, földrengés és pestis által megsemmisítettek. Később, valószínűleg midőn leányának Apollo-vali viszonya már ismeretes volt, máskép adták elő a dolgot. E versio szerint Phlegyast, midőn a delphii Apollotemplomot az isten által leányán ejtett gyalázat miatti bőszéből felgyújtotta volna, a megharagitott isten nyilak által megölte, s azonfelül az alvilágban még azon büntetést is rótta rá, hogy folytonos ráeséssel fenyegető roppant szikla alatt üljön. Mások szerint Phlegyas meggyilkoltatott volna. Nevezetes, hogy Orchomenosban sem fia, sem leánya az uralkodásban nem követte, hanem Chryses nevű unokatestvére. Ebből leginkább következtetni lehet, hogy azon adat sem mj? bizható, melynek alapján Ixion nevű fia lett volna. Sprengel azon adata, hogy a Heraklidák legvitézebb vezérei között fordul elő, már azért sem bir jogosultsággal, mert Aeskulap unokájának életét Kr. e. 1200-ik év körül helyezik; a nevezett expeditió pedig a Heraklidák által 80 évvel a trójai háború után 1104 körül vette kezdetét; a nagyatya tehát nem élhetett száz évvel később unokájánál. Ha mindezeket egybevetjük, azon meggyőződéshez jutunk, hogy ezen ellenmondó adatok szerint vagy több Phlegyas nevű személy élhetett, vagy hogy azon Phlegyas, kiről a régiek beszélnek. Aeskulap nagyatyja nem volt. Térjünk most át Koronis leányára, ki Aeskulap létesülésében már tevékenyebb részt vett. A régi tudósítások itt annyiban térnek el egymástól, a mennyiben Ko- ronis-t egyszer Aeskulap anyjának, máskor feleségének tartják, a mint ezt Hyginus (10 Kr. u.) tévé, ki a Hyadák névsorába is felvette. Macedonia egy részében — A egén — csak annyiban tiszteltetek, a mennyiben faragott képe azon idő alatt, inig Aeskulapnak áldoztak, Athene istennőnek hieronába vitetett. Korone, messzéni városban, a hol Aeskulapnak szinte egy szentélyeyíllt, Athénének egy ércszobra volt, mely az istennőt, varjúval kezén, ábrázolja. A varjúnak görög neve -koronis“ lévén, Koronist összeköttetésbe akarták hozni Athené-vel.: itt a monda Koronis leszármazását is eltérőleg adja elő ; szerinte Koroneusnak lett volna leánya, ki Neptun által szerelmi ajánlatokkal
