Wertner Mór dr.: Orvos-régészeti tanulmányok (Budapest, 1883)

I. A régi közegészségügyről

-®D< 12 *3< Midőn Dávid (1055 — 1015 körül) az Absolonféle zendülés legyözetése után megint a kormány gyeplőit magához ragadá, tartományokra osztotta fel az országot. Ez által felkeltette volna Isten haragját, ki „pestileneialis“ jár­ványt küldött, mely három nap alatt 70.000 embert megölt. Egyptomban Senyes király idejéből (Kr. e. 1100 körül) Jachen orvos emlittetik. ki büvereklyék s ének által betegségeket gyógyított s még a jár­ványok dühöngését is tudta enyhíteni. Midőn Kr. e. 701-ben Sancherib asszyr király Jeruzsálemet ostromolta, Isten ellen vétkezett, ki az asszyr seregre két próféta imádságára borzasztó járványt küldött, úgy hogy ennek áldozatául 185.000 katona esett egy éjjelen át. (De az ostromolt városban Chiskia király nehéz mirigybajban feküdt és más helyen azon nézetemet fejeztem ki. hogy az említett járvány a mirigy­daganatokkal együtt járó pestis lehetett.) A görög tudósítások kezdetén járványra akadunk, melynek a lyra feje­delme, Amphion, felesége, fivére s 14 gyermekével együtt áldozatul esett. Mondják, hogy Niobe felesége avval dicsekedett volna, hogy termékenyebb mint Latona, Apollo anyja, mire ennek isteni fia e járványt büntetésül küldé. Niobenek egy szinte Amphion nevű fia és három leánya pedig épen marad­tak. (Nem igen valószínűtlen, hogy a hagyomány ez adatának valóban ős- görög időben dühöngött járvány szolgált alapjául , melynek hírét a neves zenésznek halála tartotta fel az utókor számára.) Midőn krétai II. Minos (f Kr. e. 1200 körül) az athéniakkal háborút viselt s ezek „pestisétől meglátogatva, a jóshelyről a két csapástóli szaba- ditást kérték (a járvány valószínűleg az ostromlás alatt bekövetkezett éhség folytán keletkezhetett): ez az ismert Minotauros-féle áldozatokat tanácsold. Thebában Oedipos idejében, miután már több éven át Jokaste anyjával liázasságilag élt, járvány és éhség tört ki, melynek elhárítására a jóshely Oedipnek megengeszteltetését tanácsold, a mit ez, miután Tiresias jósló a múltjáról tudósitá, meg is tett, mire a járvány megszűnt. A trójai háború előtti, alatti s utáni korszak sincs hijjában a járvá­nyoknak. Még midőn Helene szűz volt, Lacedaemon hazájában egy járvány dühön­gött, melynek elhárítására Tyndareos atyja öt az isteneknek, mint a járvány okozóinak akarta feláldozni. Az áldozás színhelyére vezetve, egy oda repülő sas a szép fej felett villogó kardot elragadá, s azt üsző ellen irányozd. Helene épen nem volt teremtve arra, hogy békét szerezzen népének, hanem viszá­lyokat stb. A Trója elleni hadjáratban a szövetségesek hadseregét Aulisban járvány lepte meg és szintúgy küldött Apollo, hogy Chryses papját bosszulja meg, pusztító járványt a Trója előtt lévő görög táborba. Kalchas jósló végre a járvány okait felfedezvén, elhárítási szernek tartá, hogy Agamemnon Chry­ses szép leányát adja vissza atyjának. Midőn 1104-ben a Doriaiak Peloponnesbe a Heraklidák vezénylete alatt bevonultak, Hippotes, Herkules kisunokája, Karnos-t, Apollónak egy kedvenc—jóslóját, nyársa által megölte. Ez Naupaktosban történt, épen mi­dőn Peloponnesbe akartak átmenni. E büntet miatt Apollo oly járványt kül­dött, mely borzasztó pusztításokkal járt, úgy, hogy a hajóhad tönkre tétetett s a gyalogság éhség következtében fogyott (e körülmény valószínűbbé teszi a járványt). — A járvány elhárítására Hippotes, fenséges leszármazásának dacára, Ápollo jóshelyének tanácsa szerint 10 évre száműzésbe küldetett, s Apollónak 9 napig tartó ünnep rendeltetett (Karneia). Egyúttal a jóshely a

Next

/
Oldalképek
Tartalom