Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)

III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei

99

erjedési folyamatok s az ezzel együttleg sarjadozó élesző- szervezetek, bizonyára, csakis magából a húgyhólyag sejtrendszeréből keletkezhetnek.

i2., A kéksavany-erjedés vagyis a cyanköneg-erjedés, melynélfogva az amygdalin, egy diástátikus élesztőnek, az úgynevezett synaptásisnak vagyis emulsinnak segélyével, viz felvétel mellett, czukorrá, keserű mandola- olajjá és kéksavannyá bomlik. Ezen erjedést a czukrot képző erjedések közé is lehet számítani. Az amygdalin találtatik sok növények keményhéjju magjában, héjjá- ban és csiráiban ; az emuisin pedig az édes és keserű mandolában. Az emuisin vízben főzés által elveszti élesztő hatását. ,

A kéksavany vagyis cyanköneg általában nagy méreg, és akadályozója az erjedéseknek az által, hogy az élesztő-anyagok éleny felvételét és az élesztő-sejtek légzését akadályozza.

Az alaktalan vagyis szervetlen élesztők (pepsin, nyál- és hasnyálmirigy-élesztő) aránylag kevésbé érzékenyek a kéksavany iránt, úgy hogy ebből, Fiechter Róbert szerint, csak i—2 rész adag képes amazokból 100 részt élesztő-működésükben megakadályozni, s kétséges, váljon épen a kéksavany, vagy általában a savany hatása okozza-e a gátló hatást.

Az alakult vagy szervezett élesztő-sejtekkel erjedő folyadékok ellenben sokkal kevesebb kéksavany adagolásra már elszünnek erjedni.

Ezen kéksavany mennyisége arányban látszik lenni az erjedő folyadékban lévő élesztő-sejtek szám mennyiségével, egynemű erjedés mellett. A kéksavany hatása függ ugyanis attól, hogy az élesztő-sejtek az erjedő folyadékban már nagy számra elszaporodva vagy talán épen szaporodásuk kezdetén vannak. Ez utóbbi esetben 1 rész kéksavany, s még kevesebb is, képes 10000 annyi folyadéknak erjedését, éledését vagy rohadását, és a benné lévő bakteriáknak s egyéb élesztő-sejteknek to7