Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
sággal és delenyességgel bírnak. *) E villanyosság és delenyesség részint bennök keletkezik, a különböző vegyfolyamatokból eredő melegségi fokkülönbségek szerint ; részint pedig azon villanyáramlatokból származik, mely az illető vér- és nyirkedények falait az együttérz- idegrendszer útján bejárja. A testben lévő folyadékok és az ezekben szabadon úszó sejtrészek ugyanis ruganyos edényeikben és szövetek között mozognak határozatlan irányban tovább. E mozgásra pedig indíttatnak az edények falainak hely- lyel-helylyel történő összehúzódása és megszükülése által, mit az együttérzidegrendszer villanyának odaáram- lása okoz. Az együttérzidegrendszer e szerint mindazon nedveket és sejtelemeket, melyek sem állandólag összekötve a test valamely részével, sem az egyéni akaratnak alávetve nincsenek, bizonyos összetartásban s egymásközt mozogható csoportozatba összetartja. Ellenben azon élesztő-sejtek, melyek határozott helyhez rögzítve s az egyéni akaratnak alárendelve mozdulataikat csak kiszabott irányban tehetik, az állatéleti idegrendszer villanyának hatása körébe tartoznak. E villanynak, az illető idegsejtek útján, akarati izomsejtekhez odaáramlása okozza ezeknek összehúzódását. Miáltal az egyéni akaratból és határozatból folyó tagmozdulatok és kiható munkák eszközöltetnek. Lgy az állatéleti valamint az együttérzidegrend- szerhez tartozó idegsejtek is kétfélék. Némelyek ugyanis a központokból a környi részekbe csak kifelé, mások pedig a környezetből és a külvilágból csak be a központok felé vezetik a villanynak, hevenynek s egyéb *) A delenyességröl egyáltalában megjegyezzük, hogy az élő szervezetben oly tevékeny minőségben, mint például a delenyes vasnál nyilvánul, kimutatva még eddig nincs ugyan ; de léteiét annyiban mindenkor fel kell tennünk, a mennyiben a physikai tapasztalatok szerint a villany és deleny egymást mindenkor feltételezik, s egyik a másik nélkül nem jelenkezik. — 8i — 6