Weisz József dr.: Az erjesztő (zymotikus) gyógyászat (Budapest, 1877)
III. Az erjedéseknek mibenléte általában és azoknak különösen az emberi élőtestben nyilvánúló nemei
59 vei, viint szétfeszítő ruganyos erővel együtt képesek a világon levő minden anyagi jelenségeket és általában minden physikai tüneményeket előállítani. A vonzerő nem más mint a hőerőnek csökkenése, vagyis a hevenynek mennyileges kisebbedese, mikent ezt látjuk a viznél, midőn ennek részei, ha kihűlnek vagyis midőn a heveny eltávozik közülök, összevonzódnak összetartatnak. A villany és deleny is áramlatok, vagyis a heveny által rendkivül finom gázalakká feszitett és kiterjesztett testek, annyira szétszórva, hogy sem szilárd, sem folyadék állapotba, felismerhetésre kellő mennyiségben, össze nem tömörülhetnek. Mint gázok pedig minden tárgyakon és edényeinken keresztül ömlenek, átfolynak, úgy mint a viz a rostán. A fény hasonlólag nem egyéb, mint a heveny által bizonyos terjedelemre és fokozatra feszült áramlata gázállapotban levő könnyű és finom anyagoknak. A testek gázállapotban különösen, és kivétel nélkül mindannyian, ruganyosak. A ruganyosság mérve arányban áll a heveny általi feszültség fokával. A heveny minden testtel képes vegyülni. A különböző testek a hevenyt különböző mennyiségben képesek magokba venni és magokban megtartani. Némely testek a meleget ugyan is nagyon köny- nyen keresztül engedik magokon hatolni, mondhatni leszűrik a hevenyt, ezek jó melegvezetők, ilyenek különösen a fémek; de ezek azt nem is tartják, nem is gyűjtik meg magokban. Mások pedig, különösen a folyadék és félfolyadék állapotban lévő anyagok, némely gőzök és gázok lassan és tartósabb idő alatt veszik magukba a hevenyt, de ezt nagyobb mennyiségben gyűjtik össze és huzamosb ideig tartják meg magokban. Ilyen testek sok más ismeretesek közül például: a szén, viz, szénsav, szénvizegyek, zsiradékok és nevezetesen az élő fehérnye.
